A direkt marketing jellemző fajtái

A postai DM fogalma

A postai DM levél mérete és tömeghatárok

A postai DM levél címzése

Belföldi válaszküldemény (ingyenes válaszlevél)

Tilalmi lista (Robinson-lista)

Honnan gyűjthetőek név- és lakcímadatok?

Bár opt-out jellegű a szabályozás, azonban azt meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, hogy milyen adatbázisokból gyűjthetőek név és lakcím adatok, amelyekre előzetes DM hozzájárulás nélkül küldhetőek postai DM-ek. Tehát nem lehet bármilyen, a vállalkozás tudomására jutó lakcímre postai DM-et küldeni (pl. Facebook-on vagy egyébként az interneten bárhol megjelenített lakcímekre).

  1. Nyilvános adatbázisok: Alapvetően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott nyilvános lakcím adatbázisból gyűjthetőek nevek és lakcímek, kivéve, ha valaki megtiltotta az adatainak kiadását. A jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő név és lakcímadat is gyűjthető, feltéve, ha az adatgyűjtéskor (vagy az adategyeztetéskor) az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról. Így pl. egy telefonszolgáltató által vezetett telefonkönyvből is gyűjthetőek adatok, de csak akkor, ha a telefonszolgáltató felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy ő kiadhatja DM célból az adatokat, és, ha valaki ezt nem szeretné, akkor letilthatja az adatai kiadását. Ha valakinek „paragrafus” jel, vagy egyéb jel szerepel a neve mellett, vagy egyébként megtiltotta, hogy az ő adatait a direkt marketing célból kiadják, vagy gyűjtsék, úgy az ő részére postai DM nem küldhető. Ha nyilvános lakcím adatbázisból gyűjtünk név és lakcím adatot, a postai DM levélben – előzetes hozzájárulás hiányában – az 1995. évi CXIX. törvényt kell megjelölni, mint jogalap (így adatforrásként nem azt állítjuk, hogy a jelen levél kiküldése a XY cég részére adott hozzájárulásán alapul, hanem a törvényen).
  2. Ügyfélkapcsolat: Amennyiben egy ügyfél a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta a lakcím adatát (pl. a vásárolt termékkel összefüggő kapcsolattartás, számlázás céljából), úgy ez önmagában még nem jelenti azt, hogy küldhető részére postai DM üzenet. Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az adott személy a lakcím adat szolgáltatásakor a postai DM fogadásához is kifejezetten hozzájárult. Azaz ügyfélnyilvántartásból származó lakcím adat esetén a postai DM küldéséhez is szükséges az előzetes – adatkezelési – hozzájárulás, azaz annak engedélyezése az ügyfél részéről, hogy az adott vállalkozás ilyen célból is kezelje az ő adatait.
  3. Más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől átvehetőek név-és lakcímadatok, amennyiben az érintett (azaz, aki az adatbázisban szerepel) az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg (tehát az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, hogy az adataik átadásra kerülnek más vállalkozás részére, és, hogy ezt nem kifogásolják-e).

Küldhetek-e postai DM levelet ügyfelemnek a vásárláskor megadott lakcímére?

Telemarketing fogalma, fajtái

Miről kell tájékoztatni a hívó felet?

Számkijelzési kötelezettség

Letiltás joga (opt out)

Számgenerálás, és az alapján történő hívások engedélyezettek-e?

Hozzájárulási nyilatkozat

Beszerezhető-e elektronikus úton az előzetes hozzájárulás?

Beszerezhető-e tele-marketing útján az előzetes hozzájárulás?

Elektronikus DM esetén hogyan kell biztosítani a hozzájárulás visszavonásának a lehetőségét?

Esetek, amikor csak a címzett hozzájárulásával kerülhet sor az adatkezelésre

Engedély nélküli is megkereshetek valakit telefonon vagy postai úton reklámajánlattal?

Ha a telefonkönyvben hozzáférhető az érintett telefonszáma, akkor megkereshető értékesítés céljából?

Küldhetek-e reklámüzenetet nyilvánosan elérhető e-mail címekre, telefonszámokra?

Facebook üzenetben küldött reklám is címzett eDM-nek minősül?

Miről kell tájékoztatni a telefonon, levélben, vagy e-mailben megkeresett személyt?

Panasztételi és jogorvoslati lehetőségek

Mik a következményei a panaszoknak a cégre nézve?

Jár-e kártérítés az érintettnek?