A direkt marketing jellemző fajtái

A postai DM fogalma

A postai DM levél mérete és tömeghatárok

A postai DM levél címzése

Belföldi válaszküldemény (ingyenes válaszlevél)

Tilalmi lista (Robinson-lista)

Honnan gyűjthetőek név- és lakcímadatok?

Küldhetek-e postai DM levelet ügyfelemnek a vásárláskor megadott lakcímére?

Telemarketing fogalma, fajtái

Miről kell tájékoztatni a hívó felet?

Számkijelzési kötelezettség

Letiltás joga (opt out)

Számgenerálás, és az alapján történő hívások engedélyezettek-e?

Hozzájárulási nyilatkozat

Beszerezhető-e elektronikus úton az előzetes hozzájárulás?

Beszerezhető-e tele-marketing útján az előzetes hozzájárulás?

Elektronikus DM esetén hogyan kell biztosítani a hozzájárulás visszavonásának a lehetőségét?

Esetek, amikor csak a címzett hozzájárulásával kerülhet sor az adatkezelésre

Engedély nélküli is megkereshetek valakit telefonon vagy postai úton reklámajánlattal?

Ha a telefonkönyvben hozzáférhető az érintett telefonszáma, akkor megkereshető értékesítés céljából?

Küldhetek-e reklámüzenetet nyilvánosan elérhető e-mail címekre, telefonszámokra?

Facebook üzenetben küldött reklám is címzett eDM-nek minősül?

Miről kell tájékoztatni a telefonon, levélben, vagy e-mailben megkeresett személyt?

Panasztételi és jogorvoslati lehetőségek

Mik a következményei a panaszoknak a cégre nézve?

A hatósági eljárások esetén (akár az adatvédelmi hatóság jár el, akár a médiahatóság), végső soron bírság szabható ki. A bírság összege a NAIH eljárás esetén 100 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedhet, NMHH eljárás esetén 50 ezer Ft-tól 500 ezer Ft-ig.

Egyebekben a NAIH a panasz alapján – amennyiben azt nem utasítja el – vizsgálatot indít. A vizsgálat során felvilágosítást kérhet az adott cégtől, vizsgálódhat az adott cégnél, iratokba betekinthet. A vizsgálat során, amennyiben megalapozottnak tartja a jogsérelem fennállását, felszólíthatja a céget a sérelem megszüntetésére. Amennyiben a cég nem tesz eleget a hatóság kérelmének, úgy a hatóság további intézkedésekről dönthet. Így dönthet úgy, hogy egy jelentéssel lezárja a vizsgálatot. A jelentés nyilvános, és tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg. Ezen kívül indíthat a NAIH adatvédelmi hatósági eljárást. A hatósági eljárás végén kötelezheti a céget az adatok helyesbítésére, törlésére stb. attól függően, hogy milyen tárgyú volt a panasz. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, úgy bírósághoz is fordulhat az adott ügy kapcsán.

Az NMHH a fentiekben írtakhoz hasonlóan jár el. Hatósági eljárást folytat le, amelynek végén kötelezheti az adott céget a jogsértés megszüntetésére, továbbá bírságot is kiszabhat, amelynek mértékét az eset összes körülményeire tekintettel mérlegeli.

Amennyiben bíróság elé kerül az ügy, úgy a bíróság megállapíthatja a jogsértést, szintén kötelezheti az adatkezelőt a jogsértő helyzet megállapítására, és amennyiben az érintett kártérítési összeget is érvényesített, úgy a bíróság ennek megfizetésére is kötelezetheti a jogsértő adatkezelőt.

Jár-e kártérítés az érintettnek?