A direkt marketing jellemző fajtái

A postai DM fogalma

A postai DM levél mérete és tömeghatárok

A postai DM levél címzése

Belföldi válaszküldemény (ingyenes válaszlevél)

Tilalmi lista (Robinson-lista)

Honnan gyűjthetőek név- és lakcímadatok?

Küldhetek-e postai DM levelet ügyfelemnek a vásárláskor megadott lakcímére?

Telemarketing fogalma, fajtái

Miről kell tájékoztatni a hívó felet?

Számkijelzési kötelezettség

Letiltás joga (opt out)

Számgenerálás, és az alapján történő hívások engedélyezettek-e?

Hozzájárulási nyilatkozat

Beszerezhető-e elektronikus úton az előzetes hozzájárulás?

Beszerezhető-e tele-marketing útján az előzetes hozzájárulás?

Elektronikus DM esetén hogyan kell biztosítani a hozzájárulás visszavonásának a lehetőségét?

Esetek, amikor csak a címzett hozzájárulásával kerülhet sor az adatkezelésre

Engedély nélküli is megkereshetek valakit telefonon vagy postai úton reklámajánlattal?

Ha a telefonkönyvben hozzáférhető az érintett telefonszáma, akkor megkereshető értékesítés céljából?

Küldhetek-e reklámüzenetet nyilvánosan elérhető e-mail címekre, telefonszámokra?

Facebook üzenetben küldött reklám is címzett eDM-nek minősül?

Miről kell tájékoztatni a telefonon, levélben, vagy e-mailben megkeresett személyt?

Panasztételi és jogorvoslati lehetőségek

A törvény alapján többféle lehetőség, illetve többféle szerv szerepe is felmerülhet, akikhez jogszerűtlen megkeresés esetén lehet fordulni.

Bejelentés, panasz a hatóságoknál: Tekintettel arra, hogy a kéretlen megkeresés kapcsán egyrészről felmerülhet az adatkezelési szabályok sérelme, másrészről a reklámjogi szabályok megsértése, két hatóság eljárása is szóba jöhet. Az egyik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH vagy adatvédelmi hatóság), a másik a kéretlen reklámüzenetek kapcsán eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH vagy médiahatóság).

Az adatvédelmi hatóságnál bárki kezdeményezhet vizsgálatot arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A kéretlen megkeresés kapcsán az adatkezelési szabályok sérelme elsősorban úgy merülhet fel, hogy amennyiben kértük, hogy többet ne keressenek meg minket e-mailen, telefonon stb., úgy az adatainkat haladéktalanul törölni kell az adatkezelő DM adatbázisából. Ha a törlés ennek ellenére nem történik meg, úgy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése is felmerülhet. Az adatvédelmi hatósághoz tett bejelentése miatt a törvény szerint senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható (ha a bejelentő kéri, akkor a kilétét még ilyen esetben sem fedi fel a hatóság). Az adatvédelmi hatóság vizsgálata ingyenes. A NAIH főszabályként köteles kivizsgálni a bejelentést, kivéve, ha a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy a bejelentés névtelen. Egyebekben a hatóság lefolytatja a vizsgálatot, és az eredményéről értesíti a bejelentőt.

Amennyiben kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatban merül fel jogsérelem, úgy bejelentés tehető a médiahatóságnál (http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/tart/index/973/Elerhetosegek). A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, az eljárásra okot adó körülményt, a bejelentést megalapozó tényeket, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a jogsértés valószínűsíthető. A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését. A konkrét bejelentés menetéről, a formanyomtatványról bővebb információ a médiahatóság weboldalán érhető el.

Bírósági kereset: A fentiekben a hatósági eljárásokról esett szó, azonban a hatóságokon kívül az adatkezelési jogsérelem esetén az érintett bírósághoz is fordulhat az adatkezelő ellen. A per az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt indítható meg. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az eljárás során az adatkezelőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen kezelte az adatokat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.

Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Mik a következményei a panaszoknak a cégre nézve?

Jár-e kártérítés az érintettnek?