Milyen tevékenységek után kell reklámadót fizetni?

Kinek kell reklámadót fizetnie?

Mi nem minősül reklámadó köteles tevékenységnek? – Gyakorlati példák

  • a vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése („közzététele”) nem eredményez adóköteles tényállást, pl. amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel.
  • politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám; 
  •  márkás sportruházatok, sportszerek nem reklámcélú használata, tehát amikor egy sportoló nem szporzoráció miatt viseli az adott márka sportruházatát,
  • túlnyomórészt idegen nyelvű reklám, vagyis ha az adott weboldalon a reklámok 50%-a vagy annál nagyobb része idegen nyelven jelenik meg;
  • külföldi médiafelületen közzétett reklám;
  • külföldi anyacég külföldi ingatlanán közzétett saját célú reklám;
  • külföldi anyacég által beszámlázott marketingszolgáltatás.

Mit érdemes tudni a reklámadó nyilatkozatról?

Ki minősül reklám közzétevőnek a különböző honlapokra kihelyezett reklámok esetében?

A megrendelő hogyan mentesülhet a reklámadó fizetés alól?

A reklám közzétevője hogyan mentesülhet a reklámadó fizetés alól?

Mi a reklámadó alapja?

Mennyi a reklámadó mértéke?

A reklámadó kihatással lehet a társasági adóra?

Hogyan kell bevallani a reklámadót?

Mit érdemes tudni a reklámközzétevői nyilvántartásról?