Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

A szerző vagyoni jogának korlátozását jelenti a szabad felhasználás, tehát díjtalan. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a már nyilvánosságra hozott művek tekintetében a törvényben kimerítő jelleggel meghatározott módokon és meghatározott célokra lehet felhasználni a műveket. Azonban a szabad felhasználás nem irányulhat haszonszerzésre.

Ezek a következőek:

  1. idézés (a forrás valamint a szerző nevének pontos megjelölésével);
  2. átvétel (például egy kép, egy rövid filmrészlet vagy iparművészeti alkotás képének bemutatása egy iskolai oktatás céljából vagy tudományos kutatás keretében) ;
  3. természetes személy magáncélú másolat készítése (azonban nem tartozik ebbe a körbe az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.);
  4. politikai beszéd vagy egy nyilvánosan tartott előadás tájékoztatás céljára való felhasználása (azonban ha egy politikusnak a beszédeit vagy egy professzor előadásaiból készülne egy könyv ahhoz már szükséges az adott személy hozzájárulása is);
  5. napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők kivétel, ha a felhasználást megtiltotta a szerző;
  6. Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható (tehát a televízióban a híradó műsorában a díszlet lehet a Parlament vagy egy kulturális műsorban egy múzeum anélkül, hogy ezek felhasználásához bárki engedélye szükséges lenne);
  7. amennyiben egy előadás jövedelemszerzést még közvetve sem szolgálja, valamint azt az előadók sem részesülnek díjazásban a művek előadhatóak a törvényben meghatározott célokból például iskolai oktatás vagy magánhasználtra vagy vallási közösségek vallásos szertartásain.

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?