Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

Attól függ, hogy a felhasznált megjelenítés mikori, hiszen ha rajzot vagy filmfelvételt használok fel, az még lehet engedélyköteles. Azonban ha a rajzot vagy a filmfelvételt magam készítem az adott karakterekről, az teljesen jogszerű, hiszen ezek a figurák már a közkincs részét képezik, az őket illető szerzői jogi védelem ideje letelt.

Ezt az időt a szerző halálát követő év első napjától számított hetven évben állapítja meg a törvény. Így szabadon felhasználhatóak például Beethoven vagy Liszt klasszikusai, ugyanakkor az előadói, illetve a hangfelvétel-előállítói jogok még lehet, hogy élnek.

Külföldi szerzők műveire nem feltétlenül ez a szabályozás érvényes. A közkincs („public domain”) intézményét ugyan a legtöbb állam szerzői joga ismeri (az EU területén belül ugyanaz érvényesül, mint itthon – élethossz + 70 év), de a védelmi idő hossza nemzeti szabályozásonként eltérő lehet. Az Egyesült Államokban például a szerző halálától számított 50 év a védelmi idő, de egy 1998-as törvénnyel a nagy hollywoodi cégek tulajdonában lévő szerzői jogokra vonatkozó védelmet meghosszabbították 2019-ig (így nem tartozik közkincsbe még pl. Miki Egér vagy Superman karaktere sem).

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?