Ki minősül szerzőnek?

Szerzői minőséget csak az a magánszemély/természetes személy szerezhet, aki a szerzői művet megalkotta. Azonban vannak olyan esetek, amikor több szerző dolgozik egy adott művön. Ilyen közösen létrehozott művekben megkülönböztethetünk tehát társszerzőket, illetve szerzőtársakat aszerint, hogy a produktumhoz hozzáadott teljesítményük jól elkülöníthető-e (pl. zene és a dalszövegként felhasznált vers kettőse) vagy azok szintén közösen alkotják a szerzői művet, de ez az elhatárolás már nem ilyen egyértelmű (pl. közösen jegyzett forgatókönyv esetében).

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?