Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

A törvény értelmében a felhasználási szerződésben a felek nem köthetnek ki olyan rendelkezést, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt. Ezt a rendelkezést a szerzői jogi törvény semmisnek minősíti, tehát ez a kikötés olyan mintha nem is lenne benne a szerződésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egész szerződést úgy kellene tekintenünk mintha létre sem jött volna, a semmisség csak erre az egy kikötésre vonatkozik.

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?