Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Minden olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, amelynek jellege egyéni és eredeti. A szerzői jogi törvény 1.§ (2) bekezdése példálózó jelleggel felsorolja azon alkotásoknak főbb fajtáit, amelyeket oltalomban részesít, így például irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; nyilvánosan tartott beszéd; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver); színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték; a zenemű, szöveggel vagy a nélkül.

Azonban ez a felsorolás nem kimerítő jellegű, tehát ezektől függetlenül minden olyan alkotást védelemben részesít a törvény, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakad, továbbá megfelel az eredetiség és az egyéniség kritériumának.

Minden eredeti, egyéni jellegű, kreatív szellemi tevékenység következtében létrejövő alkotás (például ilyenek lehetnek bizonyos megfelelően kidolgozott kreatív koncepciók, „copywriting”, reklámforgatókönyvek, reklámfilmek, vagy az ahhoz tartozó zenei aláfestés).
NEM tartoznak szerzői jogi védelem alá például a fenti eredetiséget nélkülöző betűjelek, szavak, mondatok, azok esetlegesen a védjegy kategóriába eshetnek. Szintén nem tartozik védelem alá önmagában egy ötlet vagy elgondolás!

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?