Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

A törvény rendelkezései szerint az alábbiak nem állnak szerzői jogi védelem alatt:

  • a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, bírósági vagy más hatósági határozatok;
  • ötlet, elv, elgondolás, működési módszer vagy matematikai művelet;
  • a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek;
  • a folklór kifejeződései, azonban ez alól kivétel a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?