Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

Elsősorban érdemes a jogsértőhöz fordulni és kérni a jogsértő magatartás abbahagyását, de ennek eredménytelensége esetén polgári peres úton fordulhatunk a bírósághoz.

A YouTube lehetőséget biztosít a jogosultak illetve meghatalmazottaik számára, hogy szerzői jogi panasszal élhessenek az esetlegesen észlelt jogsértés okán: a problémás tartalom eltávolítását egy internetes űrlap kitöltésével vagy akár email-en, faxon, postai úton is kérheted. Lehetőség van továbbá egy úgynevezett Content ID rendszerbe való belépésre is, amely az általad tulajdonolt szerzői művek könnyed azonosítását segíti elő, amennyiben az jogosulatlan módon jelenne meg az oldalon.

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?