Ki minősül szerzőnek?

Mire nem terjed ki a szerzői jogi törvény tárgyi hatálya?

Vajon szerzői jogi védelem alatt áll- e a művem ha én egy zeneszámot feldolgozok, vagy egy filmet újra adaptálok, esetleg egy könyvet magyarra fordítok?

Mind a feldolgozás, átdolgozás, fordítás szerzői jogi védelem alatt áll. Azonban e művek is csak abban az esetben részesülnek védelemben, ha ennek jellege eredeti és egyéni. Ezeket származékos műveknek nevezzük, melynek során tiszteletben kell tartani az eredeti szerző jogait. Így e művek feldolgozásához szükséges a mű szerzőjének a hozzájárulása kivétel az oltalmi idő leteltét követően, mely után a mű már a szabad felhasználás körében tartozik. Azonban mind az oltalmi idő alatt, mind annak lejárta után az eredeti mű szerzőjének a nevét fel kell tüntetni minden esetben az alkotáson.

Mi minősül (szerzői jogilag) védett műnek?

Mit tehetek abban az esetben, ha az engedélyem nélkül használják fel a művemet (pl. a zenémet, filmemet YouTube-ra feltöltik)?

„Eladhatom” a zenémet egy reklámfilmhez és ha igen, milyen jogokra számíthatok?

Felhasználhatom-e más zeneművét a reklámomban?

Felhasználhatom-e más fotóját/videóját a reklámomban?

Felhasználhatom-e mondjuk rajzfilm vagy animáció közismert karakterét a reklámomban?

A védelmi idő alatt mikor nem szükséges a szerző hozzájárulását kérni a művének a felhasználásához?

Készíthetek-e képet az Országgyűlés vagy a Budai Vár előtt, esetleg Mátyás Király szobrával anélkül, hogy ehhez kérném a mű alkotójának az engedélyét?

A reklámozó hogyan juthat hozzá a reklámhoz fűződő vagyoni jogokhoz?

Köthet-e egy író a kiadóval olyan felhasználási szerződést, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy a kiadó felhasználási engedélyt kap az írónak a jövőben létrejövő műveire?

Jogosult-e a könyvkiadó engedélyt adni-e egy előadónak arra vonatkozóan, hogy nyilvános előadást tartson a könyvről például könyvbemutatót, anélkül, hogy abban a szerző belegyezett volna?