A törvény alapján többféle lehetőség, illetve többféle szerv szerepe is felmerülhet, akikhez jogszerűtlen megkeresés esetén lehet fordulni.
Bejelentés, panasz a hatóságoknál: Tekintettel arra, hogy a kéretlen megkeresés kapcsán egyrészről felmerülhet az adatkezelési szabályok sérelme, másrészről a reklámjogi szabályok megsértése, két hatóság eljárása is szóba jöhet. Az egyik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH vagy adatvédelmi hatóság), a másik a kéretlen reklámüzenetek kapcsán eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH vagy médiahatóság).
Az adatvédelmi hatóságnál az érintett vizsgálatot kezdeményezhet az adatkezelő intézkedése jogszerűségének vizsgálata céljából, ha az adatkezelő az érintett meghatározott jogainak érvényesítését korlátozza vagy ezen jogainak érvényesítésére irányuló kérelmét elutasítja. Ezen kívül az érintett az adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kérelmezheti, ha megítélése szerint személyes adatainak kezelése során az adatkezelő , illetve az általa megbízott adatfeldolgozó megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályt.
A kéretlen megkeresés kapcsán az adatkezelési szabályok sérelme elsősorban úgy merülhet fel, hogy amennyiben kértük, hogy többet ne keressenek meg minket e-mailen, telefonon stb., úgy az adatainkat haladéktalanul törölni kell az adatkezelő DM adatbázisából. Ha a törlés ennek ellenére nem történik meg, úgy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése is felmerülhet. Az adatvédelmi hatósághoz tett bejelentése miatt a törvény szerint senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható (ha a bejelentő kéri, akkor a kilétét még ilyen esetben sem fedi fel a hatóság). Az adatvédelmi hatóság vizsgálata ingyenes. A NAIH főszabályként köteles kivizsgálni a bejelentést, kivéve, ha a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy a bejelentés névtelen. Egyebekben a hatóság lefolytatja a vizsgálatot, és az eredményéről értesíti a bejelentőt.
Amennyiben kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatban merül fel jogsérelem, úgy bejelentés tehető a médiahatóságnál (http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/tart/index/973/Elerhetosegek). A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, az eljárásra okot adó körülményt, a bejelentést megalapozó tényeket, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a jogsértés valószínűsíthető. A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését. A konkrét bejelentés menetéről, a formanyomtatványról bővebb információ a médiahatóság weboldalán érhető el.
Bírósági kereset: A fentiekben a hatósági eljárásokról esett szó, azonban a hatóságokon kívül az adatkezelési jogsérelem esetén az érintett bírósághoz is fordulhat az adatkezelő ellen. A per az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt indítható meg. Az eljárás során az adatkezelőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen kezelte az adatokat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére, az adatkezelés jogszerűségének helyreállítására, illetve az érintett joga érvényesülésének biztosítására pontosan meghatározott magatartás tanúsítására kötelezi.
Az adatkezelő, illetetve az általa megbízott adatfeldolgozó az a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogaszbályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy a személyiség jog megsértésével okozott jogsérelmet az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az adatfeldolgozó mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy az általa végzett adatkezelési tevékenységek során a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettsége, valamint az adatkezelő jogszerű utasításainak betartásával járt el.
Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben az a károsult vagy a személyiségi jogi jogsérelmet szenvedő személy szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
