Védjegyek

Mi a védjegy? Mire terjed ki az oltalom? Mit lehet levédetni? Mit jelent a védjegyoltalom? Mennyibe kerül? Milyen típusú védjegyek vannak?

Mennyibe kerül?

A nemzeti védjegybejelentés díja 74.800,- Ft, amely megfizetésével legfeljebb 3 áruosztály vonatkozásában igényelhető oltalom, minden további áruosztály megjelölése további 32.000,- Ft-ba kerül.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mi a védjegy?

A védjegy egy olyan megjelölés (szó, jelmondat, logó, ábra, de akár grafikailag ábrázolható hang vagy térbeli forma is lehet), amely alapján a bejelentő termékei, szolgáltatásai megkülönböztethetőek, beazonosíthatóak lesznek. Persze nem minden elnevezés, megjelölés védjegy. Mitől több mégis? A védjegyet az oltalom alapján kizárólag a bejelentő használhatja az adott áruk vagy szolgáltatások kapcsán, az engedély nélküli felhasználásokkal szemben pedig felléphet. A védjegy megkülönböztető képességet, könnyebb azonosíthatóságot és védelmet biztosít.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mi az előnye a közösségi védjegynek?

Amennyiben azt szeretnénk, hogy a védjegy az Európai Unió teljes területén, vagy több európai országban védelmet élvezzen, akkor érdemes ezt a védjegy típust választani. Sajátossága, hogy a védjegy valamennyi tagállamban fennáll, arra nincs lehetőség, hogy egyes tagállamokat kiemeljünk az oltalom hatálya alól.

Az eljárás díja 900 euró, háromnál több áruosztály megadása esetén azonban további 150 euró díj fizetendő osztályonként.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mi az előnye a nemzetközi védjegynek?

További országokba nemzetközi védjegyeljárás útján tehető bejelentés. Erre azon országok esetében van lehetőség, amelyek részesei az ún. Madridi rendszernek, ez 92 országot jelent a világ minden részéről.

A nemzetközi védjegy azonos jogokat biztosít a megjelölt országban az ottani nemzeti védjegyével. A bejelentés díja kedvezőbb az adott ország nemzeti védjegybejelentésének díjához képest. A díj mértéke több tényezőtől függ, díjkalkuláció a megjelölni kívánt országok ismeretében adható.

🔗 közvetlen hivatkozás
Milyen típusú védjegyek vannak?

Védjegyoltalom szerezhető Magyarország területére, az Európai Unió területére, illetve számos egyéb országba nemzetközi védjegyeljárás keretében.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mire terjed ki az oltalom?

A védjegy bejelentésekor meg kell jelölni azokat az árukat, szolgáltatásokat, amikkel kapcsolatban a védjegyet használni kívánjuk. Az áruk, illetve szolgáltatások listáját az úgynevezett Nizzai Osztályozás alapján kell összeállítani. Az osztályozás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapjáról érhető el (http://classifications.mszh.hu/nice10/index.htm). Az oltalom azokra az árukra, szolgáltatásokra terjed ki, amelyeket a bejelentési kérelemben megjelöltünk.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mit jelent a védjegyoltalom?

A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos, vagy ahhoz összetévesztésig hasonló megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak vagy hasonlóak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel. Jóhírnevű védjegy esetében azonban semmilyen áru vagy szolgáltatás esetében nem használható azonos vagy hasonló megjelölés, amennyiben a használat sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Amennyiben valaki mégis engedély nélkül használja a védjegyet, a lehetőség van bírósághoz fordulni és kérni a további jogsértés megszüntetését, az elért gazdagodás visszatérítését, kártérítés megállapítását.

Az oltalom időben a bejelentés napjától számított 10 évre szól, amely további 10-10 évvel meghosszabbítható.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mit lehet levédetni?

Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Különösen

  1. szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
  2. betű, szám;
  3. ábra, kép;
  4. sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
  5. szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
  6. hang; valamint
  7. ezek összetétele.

Megkülönböztetésre akkor alkalmas a megjelölés, amennyiben egyedi olyan mértékben, hogy az alapján a fogyasztók be tudják azonosítani az árut vagy szolgáltatást, illetve a védjegy jogosultját.

🔗 közvetlen hivatkozás
További információk
  • http://www.sztnh.gov.hu – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja (általános információk, nemzeti védjegyek)
  • https://oami.europa.eu  – a Belsőpiaci Harmonizációs Hivatal honlapja (közösségi védjegyek)
  • http://www.wipo.int/portal/en/index.html – Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájának honlapja (nemzetközi védjegyek)
  • a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
🔗 közvetlen hivatkozás
Védjegykutatás

Annak érdekében, hogy minél kisebb eséllyel támadja meg egy korábbi védjegy jogosultja a védjegybejelentést, mindenképpen javasolt az eljárás megindítását megelőzően részletes kutatási jelentést készíttetni, amiben feltüntetésre kerülnek a potenciálisan veszélyes, azaz a kívánt megjelöléshez hasonlító, esetlegesen összetéveszthető korábbi védjegyek. A kutatást érdemes szakemberekre bízni, a hasonlóság megállapítása ugyanis komoly szakmai ismeretet igényel.

🔗 közvetlen hivatkozás