Reklámadó

A megrendelő hogyan mentesülhet a reklámadó fizetés alól?

A megrendelőt nem terheli reklámadó fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az adott hónapban, a reklámközzétételből származó bevétel havi összesített ellenértéke a 2.500.000 forintot nem haladja meg. Ebben az esetben a reklám megrendelőjének az adóhatóság felé nullás adattartalmú bevallást sem kell benyújtania.

Mentesül továbbá a reklám közzétételének megrendelője az adófizetési kötelezettség alól, ha

  1. rendelkezik a reklámközzétevő reklámadó nyilatkozatával; vagy
  2. a reklám közzétételének megrendelője
    • a reklámközzétevőtől a reklámadó nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és
    • a nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
    • a fenti tényeket, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette.

    A bejelentést a megrendelő kötetlen formában, papír alapon teheti meg a számla kézhezvételének hónapját követő hónap 20. napjáig. A bejelentéseket az adóhatóság nem teszi közzé.

  3. a közzétevő a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett reklámközzétevői nyilvántartásban.
🔗 közvetlen hivatkozás
A reklám közzétevője hogyan mentesülhet a reklámadó fizetés alól?

Nem kell reklámadót fizetnie azon közzétevőknek, akiknek a reklámadó köteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétele (saját célú reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költsége) nem haladja meg a 0,5 milliárd forintot.

Mentesül a reklámadó fizetés alól az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély is.

Nem adóköteles továbbá a reklám közzététele, ha azt

  • sportszövetség a nemzeti válogatott keret működtetésével, az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával, az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy
  • sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy az amatőr versenyrendszerben való részvétellel

összefüggésben végzi.

🔗 közvetlen hivatkozás
A reklámadó kihatással lehet a társasági adóra?

A 2015. évi társasági adókötelezettség megállapítása során növelő tétel alkalmazása merülhet fel akkor, ha a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség a 30 millió forintot meghaladja és

  • az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és
  • az adóalany nem igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzététel megrendelője kérte és
  • a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban.
🔗 közvetlen hivatkozás
Hogyan kell bevallani a reklámadót?

A reklámközzétevő adókötelezettségét – önadózás útján – az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig köteles megállapítani és bevallani elektronikus úton az 1494 jelű nyomtatványon az adóhatósághoz.

A közzétevőnek az adóévre az adóév 5. hónapjának utolsó napjáig, újonnan létrejött táraságok esetén (ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalanyokat is) az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az 1494 jelű nyomtatványon a NAV-hoz adóelőleget kell bevallania.

Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti.

A reklám közzétételének megrendelője havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani elektronikus úton az 1494 jelű nyomtatványon és megfizetni azt.

Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.

🔗 közvetlen hivatkozás
Ki minősül reklám közzétevőnek a különböző honlapokra kihelyezett reklámok esetében?

A reklámadó alanya az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője, “aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi” (2008. évi XLVIII. törvény).

A fenti fogalom meghatározás nem ad egyértelmű választ arra, hogy a honlapok, illetve a Facebook esetében ki minősül a reklám közzétevőjének – (i) a hirdetéskiszolgáló (pl. reklámügynökség), aki döntési jogosultsággal és felelősséggel bír arra nézve, hogy az adott internetes oldalon milyen tartalom, így például milyen reklám jelenjék meg, vagy (ii) a honlap üzemeltetője, aki csupán a reklámfelület bérbeadója – így fenti a kérdésekben állásfoglalást kértünk az adóhatóságtól.

Az adóhatóság állásfoglalása egyértelműen meghatározza, hogy a honlapok esetében az üzemeltetők minősülnek közzétevőnek, és nem a hirdetéskiszolgálók, akik az adott honlapra kihelyezik a hirdetéseket. Ugyan ezt az álláspontot foglalja el az adóhatóság a Facebook hirdetések kapcsán is, tehát ilyen esetekben is a hirdetéskiszolgálókat fogja megrendelőnek tekinteni az adóhatóság, míg a reklámok közzétevőjének a honlapok üzemeltetői fognak minősülni.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti kérdésben a Ratv. rendelkezéseinek értelmezésére jogosult Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eltérő állásponton helyezkedik el. Ilyen esetben az NGM állásfoglalása szerint nem a honlap üzemeltetője a reklám közzétevője, hanem a felületet bérlő és a hirdetést ténylegesen közzétevő hirdetéskiszolgáló, tekintettel arra, hogy az üzemeltetőnek semmilyen ráhatása nincs a hirdetésszolgáltató által bérelt felület vonatkozásában a reklám-közzétételi tevékenységre.

🔗 közvetlen hivatkozás
Kinek kell reklámadót fizetnie?

Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –

  • a 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
  • az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
  • a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
  • a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
  • az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

A megrendelői adókötelezettség esetén az adó alanya – illetőségétől függetlenül – a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

A megrendelői adókötelezettség esetén minden esetben a reklámközzétételt közvetlenül megrendelő személy, szervezet minősül megrendelőnek, így pl. ha egy reklámügynökség saját nevében rendeli meg a reklám közzétevőjétől – az ügyfelet vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő – reklám közzétételét, úgy az adóalany a megrendelőként a reklámügynökség lesz, nem pedig az ügyfél.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mennyi a reklámadó mértéke?

Az Országgyűlés 2015. május 26-án elfogadta a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) újabb módosítását.

A törvénymódosítás megváltoztatta a reklám közzétevőket terhelő reklámadó mértékének eddigi szabályát a következőképpen:

  • az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
  • az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3%.

A reklám közzétételének megrendelését (a reklám közzétevőjének nyilatkozata hiányában) terhelő adó mértéke az adóalap 5%-a.

A reklám közzétevője – döntése szerint –  a törvénymódosítás hatálybalépése napját megelőző napig kezdődő adóévei első napjától is alkalmazhatja a módosítással megállapított adómértéket.

Amennyiben a törvénymódosítás hatálybalépése napját magában foglaló adóévre az előbbi lehetőséget nem alkalmazza a reklám közzétevő, akkor a módosítással hatályba lépő új adómértéket – a törvénymódosítás hatálybalépése napját magában foglaló adóévben – az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt az adóév törvénymódosítás hatálybalépése napjától számított naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mi a reklámadó alapja?

A reklám közzétevő esetén az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel (amennyiben a közzétevő nevében reklámértékesítő ügynökség, ún. „sales house” jár el: a fenti összeg növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével).

Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, pl. a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, a beszerzést terhelő előzetesen felszámított ÁFA (ha az adott ügylet kapcsán nem levonható), de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége).

Megrendelő esetén az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része. Ellenérték alatt a nettó, tehát az ÁFA nélküli összeget kell érteni.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mi nem minősül reklámadó köteles tevékenységnek? – Gyakorlati példák
  • a vállalkozás, illetve munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése („közzététele”) nem eredményez adóköteles tényállást, pl. amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel.
  • politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám;
  •  márkás sportruházatok, sportszerek nem reklámcélú használata, tehát amikor egy sportoló nem szporzoráció miatt viseli az adott márka sportruházatát,
  • túlnyomórészt idegen nyelvű reklám, vagyis ha az adott weboldalon a reklámok 50%-a vagy annál nagyobb része idegen nyelven jelenik meg;
  • külföldi médiafelületen közzétett reklám;
  • külföldi anyacég külföldi ingatlanán közzétett saját célú reklám;
  • külföldi anyacég által beszámlázott marketingszolgáltatás.
🔗 közvetlen hivatkozás
Milyen tevékenységek után kell reklámadót fizetni?

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (“Ratv.”) szerint adóköteles

  • a médiaszolgáltatásban,
  • a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
  • a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
  • bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
  • az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon

reklám közzététele.

Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, az alábbiakban részletezett kivételekkel.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mit érdemes tudni a reklámadó nyilatkozatról?

A reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy

  • az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
  • arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
🔗 közvetlen hivatkozás
Mit érdemes tudni a reklámközzétevői nyilvántartásról?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a reklámközzétevők nevéről és adóazonosító számáról nyilvántartást vezet, amelyet 2015. január 1. napjától a honlapján közzétesz.

A reklám közzétevője mentesül a nyilatkozattételi kötelezettség alól, ha a megrendelés időpontjában szerepel a NAV reklámközzétevői nyilvántartásában.

🔗 közvetlen hivatkozás