Reklámszabályok / Gyógyszer reklámok szabályai

• az emberi egészséggel vagy betegséggel kapcsolatos közlések, információk, feltéve, hogy azok közvetett módon sem utalnak megnevezett vagy beazonosítható gyógyszerre;
• kereskedelmi árlista, feltéve hogy nem tartalmaz információt a gyógyszer hatásaira;
• címke, betegtájékoztató;
• a kedvezőtlen mellékhatásokról szóló tájékoztató.

A Gyógyszertörvény gyakorlatilag az ajándékozás valamennyi formáját kizárja, akár az orvos, akár a gyógyszerész, akár közvetlenül a forgalmazó (vagy bármely más gazdálkodó szervezet) adná az ajándékot.

Ajándéknak tekinthető a nyereményjátékban való részvétel lehetősége is, a Gyógyszertörvény egyaránt tiltja ennek minden közvetlen vagy közvetett formáját is. A meghatározott mennyiségű termék vásárlásával összefüggő ajándékozás azért is tilos, mert egyértelműen a termék fogyasztására ösztönöz.

Egyetlen kivételt jelent a már említett nem TB támogatott gyógyszerek esetén adható árkedvezmény.

Főszabályként ez is tilos, de van néhány kivétel:

• ismertetés keretében;
• olyan csekély értékű természetbeni juttatás esetén, amelynek beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át;
• összefügg az egészségügyi tevékenységgel (pl. a spatula, vénaszorító, pupilla lámpa, írószer, szappan, törölköző, jegyzettömb, papírtörlő, zsebkendő a gyógyító tevékenységgel összefüggő ajándéktárgy lehet, ezek az orvos rendelőjében felhasználhatóak, ezért ajándékba adhatóak)
• ha az ajándékon több infó szerepel, mint a cég neve/logója, úgy adott esetben az már ismertetésnek számíthat, ez esetben azonban meg kell felelnie az ismertetésre előírt tartalmi követelményeknek.

Fontos, hogy ismertetés keretében pénzbeli juttatás vagy előny semmilyen módon nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető.

A csekély értékű ajándékon kívül gyógyszerminta is adható az orvosnak (közvetlenül csak orvosoknak, közvetve betegnek is), az alábbi feltételek szerint:

• célja orvos megismertetése a gyógyszerrel
• a gyógyszerminták és gyógyszeradományok nem ösztönözhetnek adott gyógyszerek ajánlására, rendelésére, vásárlására, forgalmazására, értékesítésére vagy alkalmazására
• törzskönyvezés után 2 évig adható minta
• évente maximum két csomagolási egység
• kiszerelése nem lehet nagyobb a gyógyszer forgalmazott kiszerelési formájánál

A mintán – el nem távolítható módon – fel kell tüntetni a következő feliratot: „Ingyenes orvosi minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható!”.

A minta átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Főszabály szerint tilos a vényköteles gyógyszer szponzorációja. Ez alól azonban kivételt jelentenek az alábbiak:

• gyógyszercég neve és logója megjeleníthető szponzor spotban!
• vénynélküli gyógyszer szponzorációja (ahogy a reklámoknál, úgy szponzoráció esetén is betartandók a gyógyszer reklámozására előírt speciális szabályok).

A reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely:

• az orvosi vizsgálat, kezelés, műtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellőzhetőségére hivatkozik, vagy annak képzetét kelti,
• a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,
• a gyógyszert kozmetikumként vagy élelmiszerként tünteti fel,
• a gyógyszer hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,
• téves öndiagnózist eredményezhet (kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével),
• félelemérzetet kelt,
• tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,
• annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer nélkül az ember egészsége károsul.

A gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, vagy TB támogatásba befogadott gyógyszerek nevének, vagy nemzetközi szabadnevének domain névként, vagy annak részeként történő alkalmazása akkor megengedett, ha a weboldal fenntartója biztosítja, hogy az azon megjelenített információ csak egészségügyi szakember számára hozzáférhető.

Egyebekben, azt is vizsgálni szükséges, hogy az adott név nem védjegy-e.

• az emberi egészséggel vagy betegséggel kapcsolatos közlések, információk, feltéve, hogy azok közvetett módon sem utalnak megnevezett vagy beazonosítható gyógyszerre;
• kereskedelmi árlista, feltéve hogy nem tartalmaz információt a gyógyszer hatásaira;
• címke, betegtájékoztató;
• a kedvezőtlen mellékhatásokról szóló tájékoztató.

Fontos, hogy a figyelmeztető szöveg

• jól olvasható,
• jól látható,
• vízszintesen elhelyezett,
• a háttérből megfelelően kiemelt,
• magyar nyelvű vagy magyar nyelven is elmondott,
• jól érthető

szöveg legyen.

Továbbá a reklám felületének legalább 10%-án; tévé/rádió reklám esetén legalább 5 mp-ig látszódjon.

• nem vényköteles gyógyszer esetén: „A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”,
• gyógyászati segédeszköz esetén: „A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!”.
• hagyományos növényi gyógyszer reklámjának az első pontban foglaltakon túl a következő figyelmeztető szöveget is tartalmaznia kell: „Hagyományos növényi gyógyszer. A javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapul.”

Milyen weboldalakról van szó?
Minden olyan weboldal, amelyet gyógyszercég tart fenn, vagy amelyet közvetlen vagy közvetett formában, bármilyen módon támogat.

Mi jeleníthető meg?

• A gyógyszercégre vonatkozó általános információk (pl. pénzügyi adatok, a kutatási és fejlesztési programok leírása, a gyógyszercégek és termékeire kihatással lévő szabályozási változások megvitatása, karrierlehetőség stb.)
• Egészségnevelésre vonatkozó információk:
  • nem reklám jellegű információk a betegségek jellemzőiről, megelőzésükről, szűrésükről és kezelésük módszereiről
  • a közegészségügy előmozdítására szolgáló egyéb információk
  • mindig tartalmaznia kell azt a javaslatot, hogy az érdeklődő további felvilágosításért forduljon egészségügyi szakemberhez.

Kinek szól az oldal? Orvos vagy beteg?
Vényköteles gyógyszerekről szóló tájékoztatás kizárólag a szakemberek számára tehető elérhetővé.

A vény nélkül kiadható és TB támogatásban nem részesülő gyógyszerek esetén is csak akkor megengedett a reklám, ha:

• egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer;
• tartalmazza a gyógyszer nevét;
• rendeltetésszerű használatra ösztönöz,
• a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja be,
• tartalmazza a figyelmeztető szöveget, és felhívást a betegtájékoztató megismerésének szükségességére.

Szerkesztői tartalomnak álcázott reklám tilalma
Ha egy gyógyszercég kereskedelmi kommunikáció során használt anyagát valamely folyóiratban megjelenteti, ügyelni kell arra, hogy az ne keltse független szakmai vagy tudományos közlemény, illetve szerkesztőségi vélemény látszatát.

Burkolt reklám tilalma
Burkolt kereskedelmi közleménynek minősül az olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.

Gyógyszer reklámozására kizárólag vény nélkül kiadható és TB támogatásban nem részesülő gyógyszerek esetén van lehetőség.

Következésképp tilos közzétenni főleg:

• a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy TB támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámját;
• a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről/gyógyászati segédeszközökről készített reklámot,
• gyermekkorúaknak szóló reklámot,
• olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszer reklámját, amelynek nevével azonos elnevezésű, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van.

Egy weboldalon a „Termékeink” címszó alatt – minden korlátozás nélkül, laikusok számára is szabadon hozzáférhető módon – olvasható volt a javallatra kiterjedő rövid ismertető és ajánlás vényköteles, valamint vény nélkül is kiadható gyógyszerekről. Miután a honlapon megjelenítésre került a cégnév, logó, valamint a gyógyszerek javasolt alkalmazási köre, és a készítmények neve, alkalmas volt az értékesítés előmozdítására, de legalább a bemutatott termékek megismertetésére, népszerűsítésére. Ennek alapján a gyógyszertermék reklámozása állapítható meg akkor is, ha a tájékoztatásnak nem volt célja adott termék népszerűsítése vagy megismertetése, mégis ténylegesen alkalmas volt arra.