Szerzői jogok

Amennyiben nem csupán az adott zenemű szerzője vagy, hanem az előadója, illetve az arról készült hangfelvétel előállítója is, minden további nélkül. Ez esetben felhasználási szerződés köttetik az adott reklámcéggel, amely felhasználásért (pl. a reklámban történő lejátszásért) díjazás jár a szerző részére.

Amennyiben viszont e háromból valamelyik munkát már másik személy jegyzi, neki ugyanúgy lehetnek jogosultságai (előadói vagy hangfelvétel-előállítói teljesítményük tekintetében) a zeneművel kapcsolatban. A hangfelvétel-előállító mellett a hangfelvételt kiadó szervezetnek (lemezkiadónak) is lehetnek jogai (amely kettő nem ritkán elkülönül egymástól), így tőlük is külön engedély szerzése szükséges.

A vagyoni jogok főszabály szerint nem ruházhatóak át, csak abban az esetben, ha arra a törvény rendelkezése kifejezetten felhatalmazást ad. A reklámok esetében, mint a szerzői jogi törvény által védett mű esetében a törvény lehetővé teszi a reklámhoz fűződő vagyoni jogok átruházást. Tehát a reklámügynökség, aki elkészítette a reklámot, ha átruházza a vagyoni jogokat a reklámozóra, abban az esetben maga a reklámozó dönthet például a reklám felhasználásáról, átdolgozásáról és kizárólag a reklámozó adhat harmadik személynek engedélyt a reklám felhasználásához.

A másik lehetőség a vagyoni jogok hozzáféréséhez pedig felhasználási szerződés keretében lehetséges, amikor is például a reklámügynökség a reklám felhasználására szerződés keretében engedélyt ad, amelyért cserébe a reklámozónak díjat kell fizetnie.

A szerző vagyoni jogának korlátozását jelenti a szabad felhasználás, tehát díjtalan. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a már nyilvánosságra hozott művek tekintetében a törvényben kimerítő jelleggel meghatározott módokon és meghatározott célokra lehet felhasználni a műveket. Azonban a szabad felhasználás nem irányulhat haszonszerzésre.

Ezek a következőek:

1. idézés (a forrás valamint a szerző nevének pontos megjelölésével);
2. átvétel (például egy kép, egy rövid filmrészlet vagy iparművészeti alkotás képének bemutatása egy iskolai oktatás céljából vagy tudományos kutatás keretében) ;
3. természetes személy magáncélú másolat készítése (azonban nem tartozik ebbe a körbe az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.);
4. politikai beszéd vagy egy nyilvánosan tartott előadás tájékoztatás céljára való felhasználása (azonban ha egy politikusnak a beszédeit vagy egy professzor előadásaiból készülne egy könyv ahhoz már szükséges az adott személy hozzájárulása is);
5. napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők kivétel, ha a felhasználást megtiltotta a szerző;
6. Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható (tehát a televízióban a híradó műsorában a díszlet lehet a Parlament vagy egy kulturális műsorban egy múzeum anélkül, hogy ezek felhasználásához bárki engedélye szükséges lenne);
7. amennyiben egy előadás jövedelemszerzést még közvetve sem szolgálja, valamint azt az előadók sem részesülnek díjazásban a művek előadhatóak a törvényben meghatározott célokból például iskolai oktatás vagy magánhasználtra vagy vallási közösségek vallásos szertartásain.

A fotók, illetve videók tekintetében mint szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásokat illetően szintén a zeneművekéhez hasonló szabályozás érvényesül. Tehát a megfelelő engedély birtokában minden további nélkül felhasználható az adott felvétel, s ehhez a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága, illetve a FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete tud megfelelő eligazítást nyújtani.

Léteznek még továbbá olyan internetes oldalak is, ahonnan jogvédett felvételek (mind fotó, mind videó) felhasználási jogát lehet egyszerűen megvásárolni (ún. „stock fotó-szolgáltatások”), s így számos költséget, időt és nemkívánatos jogi bonyodalmat is megspórolhat az ember. Ügyelni kell azonban arra, hogy a megvásárolt felhasználási jog megfelelő terjedelmű legyen!

A megfelelő engedélyek birtokában minden további nélkül. Az ehhez szükséges hozzájárulások beszerzése legegyszerűbben az érintett közös jogkezelő szervezeteken keresztül történhet, amelyek eligazítást adnak a kérdéses zenemű jogosultjai irányában (szerző – Artisjus; hangfelvétel-előállító/hangfelvétel-kiadó – MAHASZ; előadóművészi teljesítmény – Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája).

Az engedély nélküli felhasználás komoly jogi procedúrát (pert) vonhat maga után.

Attól függ, hogy a felhasznált megjelenítés mikori, hiszen ha rajzot vagy filmfelvételt használok fel, az még lehet engedélyköteles. Azonban ha a rajzot vagy a filmfelvételt magam készítem az adott karakterekről, az teljesen jogszerű, hiszen ezek a figurák már a közkincs részét képezik, az őket illető szerzői jogi védelem ideje letelt.

Ezt az időt a szerző halálát követő év első napjától számított hetven évben állapítja meg a törvény. Így szabadon felhasználhatóak például Beethoven vagy Liszt klasszikusai, ugyanakkor az előadói, illetve a hangfelvétel-előállítói jogok még lehet, hogy élnek.

Külföldi szerzők műveire nem feltétlenül ez a szabályozás érvényes. A közkincs („public domain”) intézményét ugyan a legtöbb állam szerzői joga ismeri (az EU területén belül ugyanaz érvényesül, mint itthon – élethossz + 70 év), de a védelmi idő hossza nemzeti szabályozásonként eltérő lehet. Az Egyesült Államokban például a szerző halálától számított 50 év a védelmi idő, de egy 1998-as törvénnyel a nagy hollywoodi cégek tulajdonában lévő szerzői jogokra vonatkozó védelmet meghosszabbították 2019-ig (így nem tartozik közkincsbe még pl. Miki Egér vagy Superman karaktere sem).

Nem, tekintettel arra, hogy a felhasználó, azaz a könyvkiadó csak abban az esetben adhat további felhasználáshoz engedélyt, ha ahhoz a szerző kifejezetten hozzájárult.

Igen, minden olyan esetben készíthetek fényképet építészeti, fotóművészeti, iparművészeti, képzőművészeti vagy ipari tervező művészeti illetve műszaki létesítményekről amennyiben ez az alkotás a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított. Ezeket a képet fel is használhatom a későbbiekben.

Szerzői minőséget csak az a magánszemély/természetes személy szerezhet, aki a szerzői művet megalkotta. Azonban vannak olyan esetek, amikor több szerző dolgozik egy adott művön. Ilyen közösen létrehozott művekben megkülönböztethetünk tehát társszerzőket, illetve szerzőtársakat aszerint, hogy a produktumhoz hozzáadott teljesítményük jól elkülöníthető-e (pl. zene és a dalszövegként felhasznált vers kettőse) vagy azok szintén közösen alkotják a szerzői művet, de ez az elhatárolás már nem ilyen egyértelmű (pl. közösen jegyzett forgatókönyv esetében).

A törvény értelmében a felhasználási szerződésben a felek nem köthetnek ki olyan rendelkezést, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt. Ezt a rendelkezést a szerzői jogi törvény semmisnek minősíti, tehát ez a kikötés olyan mintha nem is lenne benne a szerződésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egész szerződést úgy kellene tekintenünk mintha létre sem jött volna, a semmisség csak erre az egy kikötésre vonatkozik.

Minden olyan irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, amelynek jellege egyéni és eredeti. A szerzői jogi törvény 1.§ (2) bekezdése példálózó jelleggel felsorolja azon alkotásoknak főbb fajtáit, amelyeket oltalomban részesít, így például irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; nyilvánosan tartott beszéd; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver); színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték; a zenemű, szöveggel vagy a nélkül.

Azonban ez a felsorolás nem kimerítő jellegű, tehát ezektől függetlenül minden olyan alkotást védelemben részesít a törvény, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakad, továbbá megfelel az eredetiség és az egyéniség kritériumának.

Minden eredeti, egyéni jellegű, kreatív szellemi tevékenység következtében létrejövő alkotás (például ilyenek lehetnek bizonyos megfelelően kidolgozott kreatív koncepciók, „copywriting”, reklámforgatókönyvek, reklámfilmek, vagy az ahhoz tartozó zenei aláfestés).
NEM tartoznak szerzői jogi védelem alá például a fenti eredetiséget nélkülöző betűjelek, szavak, mondatok, azok esetlegesen a védjegy kategóriába eshetnek. Szintén nem tartozik védelem alá önmagában egy ötlet vagy elgondolás!

A törvény rendelkezései szerint az alábbiak nem állnak szerzői jogi védelem alatt:

• a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, bírósági vagy más hatósági határozatok;
• ötlet, elv, elgondolás, működési módszer vagy matematikai művelet;
• a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek;
• a folklór kifejeződései, azonban ez alól kivétel a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

Elsősorban érdemes a jogsértőhöz fordulni és kérni a jogsértő magatartás abbahagyását, de ennek eredménytelensége esetén polgári peres úton fordulhatunk a bírósághoz.

A YouTube lehetőséget biztosít a jogosultak illetve meghatalmazottaik számára, hogy szerzői jogi panasszal élhessenek az esetlegesen észlelt jogsértés okán: a problémás tartalom eltávolítását egy internetes űrlap kitöltésével vagy akár email-en, faxon, postai úton is kérheted. Lehetőség van továbbá egy úgynevezett Content ID rendszerbe való belépésre is, amely az általad tulajdonolt szerzői művek könnyed azonosítását segíti elő, amennyiben az jogosulatlan módon jelenne meg az oldalon.

Mind a feldolgozás, átdolgozás, fordítás szerzői jogi védelem alatt áll. Azonban e művek is csak abban az esetben részesülnek védelemben, ha ennek jellege eredeti és egyéni. Ezeket származékos műveknek nevezzük, melynek során tiszteletben kell tartani az eredeti szerző jogait. Így e művek feldolgozásához szükséges a mű szerzőjének a hozzájárulása kivétel az oltalmi idő leteltét követően, mely után a mű már a szabad felhasználás körében tartozik. Azonban mind az oltalmi idő alatt, mind annak lejárta után az eredeti mű szerzőjének a nevét fel kell tüntetni minden esetben az alkotáson.