Reklámszabályok / Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény egy három lépcsős szabályozást vezetett be. Ennek értelmében először azt szükséges megvizsgálni, hogy a vállalkozásnak a kereskedelmi gyakorlata szerepel-e a törvény által felállított fekete listában , amely a törvény mellékletét képezi. Amennyiben a vállalkozás magatartása kimeríti  bármelyik pontot, úgy biztosan tisztességtelennek fog minősülni a kereskedelmi gyakorlata.

Második körben azt kell megnézni, amennyiben a vállalkozásnak a kereskedelmi gyakorlata nem ütközik a fekete listába, hogy a kereskedelmi gyakorlata megtévesztő-e vagy agresszív.

Amennyiben ennek a kritériumnak sem felel meg, úgy az általános tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó klauzulát kell alkalmazni. Ezek alapján a 2. pontban kifejtetteket kell megvizsgálni.

Mindig az a vállalkozás felel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatért, akinek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat által érintett áru eladása vagy annak eladás ösztönzése érdekében állt. Amennyiben a kereskedelmi kommunikációt eltérő személy tette közzé a vállalkozástól, úgy egyetemlegesen felelősséggel tartozik mind a vállalkozás mind a kereskedelmi kommunikációnak a közzétevője.

Eljárhat a Fogyasztóvédelmi Hatóság , a Magyar Nemzeti Bank valamin a Gazdasági Versenyhivatal.

A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat vonatkozhat egy áru létezésére, az áru lényeges jellemzőire (pl.: mennyisége, származási helye, szállítás; környezeti hatásai, az egészségre gyakorolt hatása) az áru árára (például, hogy egy termék akciós, de valójában mégsem az) vagy az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatásra.

Azt nevezzük agresszív kereskedelmi gyakorlatnak, amikor a vállalkozás a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzetével visszaél vagy akár a fogyasztó zavarásával fizikai vagy pszcihikai nyomásgyakorlás útján olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a fogyasztó szabad döntésének a befolyásolására, ezáltal a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet a fogyasztó nem hozott volna meg.

Agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősült például egy vállalkozás által küldött sms, melynek tartalma az alábbi volt „saját érdekében azonnali visszahívását várom”, a „jogi eljárás elkerülése végett fizessen határidőre”.

Akkor beszélhetünk tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, amikor a vállalkozás eljárása nem felel meg a szakmai gondosság követelményének (amelynek fent kell állnia egészen a szerződés megkötését megelőzően a szerződés megkötésekor és azután is), vagyis amikor a vállalkozás az elvárható szintű szakismerettel jár el.  A Versenytanács Vj. 122/2010. állásfoglalása alapján akkor beszélhetünk elvárható szintű szakismertről, ha a vállalkozás kereskedelmi kommunikációja megfelel, a jogszabályi előírásoknak valamint a fogyasztókkal megkötött szerződések előírásait betartja és tartózkodik a szerződésszegéstől.  Valamint a jóhiszeműség és tisztesség követelményék meg kell, hogy feleljen a vállalkozás eljárása.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapításának további feltétele, hogy alkalmas legyen a fogyasztói magatartás torzítására.

Azt az esetet, amikor egy vállalkozás a fogyasztó tájékoztatása során valamilyen információt elhallgat vagy elrejt, vagy azt az információt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja, a fogyasztó rendelkezésére ezt nevezi a törvény megtévesztő mulasztásnak, ami a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat egyik formája.