Jogszabályok

Reklámjoggal kapcsolatba hozható törvények, jogszabályok és rendeletek gyűjteménye, kategorizálva és értelmezve.

Adatvédelmi kérdésekben alkalmazandó jogszabályok

2011. évi CXII. adatvédelmi törvény

Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról:

Az adatvédelmi törvényünk (Infotv.) 2012. január 1. napján lépett hatályba. Elsősorban abban hozott újdonságot az új törvény, hogy – a korábbi Adatvédelmi Biztos helyére – felállította az adatvédelmi hatóságot, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH). A hatóság az adatkezeléssel, illetve adatvédelmi előírások megsértésével kapcsolatos ügyekben jogosult eljárni, és a jogsértő adatkezelőkkel vagy adatfeldolgozókkal szemben a megfelelő szankciókat alkalmazni.

Az Infotv. a reklámtevékenységhez annyiban kapcsolódik, hogy a címzett reklámüzenetek kiküldése minden esetben párosul személyes adatkezeléssel, hiszen konkrét személyeknek (címzetteknek) kerül kiküldésre a reklámanyag, így a direkt marketing tevékenységre az adatkezelés előírásait is alkalmazni kell.

Az Infotv-ben olvashatsz bővebben arról, hogy a magyar szabályozás mit ért általában személyes adat alatt, és melyek a különleges személyes adatok, milyen esetekben kezelhetik az adatokat anélkül, hogy ehhez külön hozzájárult volna az érintett, valamint arról, hogy a saját személyes adataival mindenki szabadon rendelkezhet, és ennek megfelelően, ha adatokat szolgáltatunk magunkról egy vállalkozásnak, akkor milyen jogaink lehetnek a megadott adatainkkal kapcsolatban.

A fentieken kívül arról is a szól a törvény, hogy közérdekű adatok esetén milyen szerveknek és milyen közzétételi kötelezettsége van, és egyébként mi minősül közérdekű adatnak.

🔗 közvetlen hivatkozás

Általánosan alkalmazandó jogszabályok

1997. évi CLV. fogyasztóvédelmi törvény

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos alapvető rendelkezések a jelen – elfogadása óta többször módosított – fogyasztóvédelmi törvényben kerültek kifejtésre. Itt találhatsz meg olyan alapvető fogalmakat, mint a fogyasztó, a gyártó, a forgalmazó, eladási ár és egységár, termék, illetve szolgáltatás, amely definíciókra az egyéb fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok is gyakran hivatkoznak. Az Fgytv. rendezi a termékek és szolgáltatások árának feltüntetésével kapcsolatos részletszabályokat is.

Fontos része a törvénynek a fogyasztói jogok érvényesítésére vonatkozó előírások. Itt részletesen olvashatsz arról, hogy a vállalkozásoknak milyen kötelezettségeik vannak az esetleges fogyasztói panaszok kezelése kapcsán, milyen tájékoztatást kell adniuk, illetve milyen jellegű ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk.

A fentieken kívül az Fgytv. foglalja össze a fogyasztóvédelmi békéltető testületekre, valamint azok eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat (melyik békéltető testület jogosult eljárni, hova kell benyújtani a kérelmet, mennyi ideig tart az eljárás, milyen eredménnyel zárulhat a békéltetés stb.).

🔗 közvetlen hivatkozás
2008. évi XLVII. törvény

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról:

A jelen törvény az Európai Uniós jogharmonizáció következtében született, és átültette a magyar jogrendszerbe mindazon alapvető előírásokat, amelyek közösségi szinten születtek a fogyasztóvédelem területén.

Az Fttv. általánosságban meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján egy kereskedelmi kommunikáció tisztességtelennek minősülhet, és megalapozhatja a fogyasztóvédelmi hatóság illetve a Gazdasági Versenyhivatal eljárását. Ilyenek elsősorban azok a kereskedelmi kommunikációk, gyakorlatok, amelyek alkalmasak a fogyasztói magatartás torzítására (azaz olyan döntések meghozatalára késztetik a fogyasztókat, amelyeket egyébként – a megtévesztés, elhallgatatás vagy agresszív kereskedelmi gyakorlat nélkül – nem hoztak volna meg).

A törvény melléklete tartalmaz egy ún. feketelistát is, amely olyan tiltott kereskedelmi gyakorlatokat sorol fel, amelyeket a hatóságnak mérlegelés nélkül jogsértőnek kell tekintenie (pl. gyógyhatás hamis állítása, ingyenesség hamis állítása, piramis-játékok reklámozása stb.)

🔗 közvetlen hivatkozás
2008. évi XLVIII. reklámtörvény

Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól:

A Reklámtörvényben találhatsz arra vonatkozó részletszabályokat, hogy milyen típusú reklámok tilosak általában (pl. kiskorúak védelme érdekében), mely termékek reklámozása tiltott teljes mértékben Magyarországon (pl. dohánytermékek), mely termékek reklámozhatóak csak bizonyos feltételekkel (pl. alkohol termékek), és egyáltalán mit értünk reklám alatt, továbbá milyen hatóságok járnak el az egyes reklámjogi előírások megsértése kapcsán.

A fentieken kívül a Reklámtörvény határozza meg a legalapvetőbb szabályokat mind az elektronikus, mind a postai direkt marketing tevékenység területén, így különösen, hogy mikor kell előzetes hozzájárulás a címzett reklámüzenetek kiküldéséhez, milyen formában kell biztosítani a címzett reklámok visszamondásának lehetőségét stb.

A DM tevékenységre egyebekben – attól függően, hogy elektronikus úton küldött reklámüzenetről, postai címzett reklámról vagy telefonos megkeresésről van szó – az alábbiakban írt különböző törvények tartalmaznak még további részletszabályokat.

🔗 közvetlen hivatkozás
2013. évi V. polgári törvény, 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet:

Az általánosan alkalmazandó jogszabályok között mindenképpen szükséges megemlíteni a hatályos Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szavatossággal, illetve jótállással kapcsolatos egyéb rendeleteket.

A Ptk. hibás teljesítési rendelkezései között szerepelnek az érvényesíthető szavatossági igények típusai (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás a szerződéstől), ezen igények sorrendje, valamint az igényérvényesítési határidők.

A címben említett kormányrendelet a kötelező jótállásról azon termékek (elsősorban műszaki cikkek) felsorolását tartalmazza, amely esetekben a vállalkozások kötelezően 1 éves időtartamú jótállást (más néven garanciát) kell, hogy vállaljanak. Jótállás esetén nem kell bizonyítanunk, hogy hibásan teljesített a vállalkozás, elegendő, ha a hiba felismerését követően haladéktalanul jelezzük a kijavítási, kicserélési igényünket, vagy amennyiben ezekre már nincsen lehetőség árleszállítást kérhetünk, vagy akár elállhatunk a szerződéstől, ha már nem áll érdekünkben a teljesítés. Az egy évnél rövidebb jótállási időtartam ezen termékek esetén érvénytelen.

A címben jelölt GKM rendelet a fogyasztó által érvényesített minőségi kifogások jegyzőkönyvbe foglalását, és a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit határozza meg. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a szavatossági igényérvényesítések megfelelő dokumentálásához.

🔗 közvetlen hivatkozás
45/2014. (II. 26.) kormányrendelet

Kormány rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól:

A rendelet 2014. június 13-án lépett hatályba, és felváltotta a korábbi üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendeletet és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendeletet.

A rendelet szabályait kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás között megkötött szerződésekre kell alkalmazni, tehát a vállalkozások egymás közötti szerződéseire nem irányadóak a rendelkezései.

Az fogyasztói szerződések általános szabályain felül az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti fogyasztói szerződésekre állapít meg speciális szabályokat a vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége, a szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények, valamint a fogyasztót megillető elállási (felmondási) jog tekintetében.

A rendelet meghatározza, hogy a vállalkozásnak miről és hogyan kell a fogyasztót szerződéskötést megelőzően tájékoztatni. A garancia és a jótállás egyértelműsítése érdekében mintatájékoztatót is tartalmaz a jogszabály.

🔗 közvetlen hivatkozás

Elektronikus DM-re vonatkozó jogszabályok

2001. évi CVIII. e-kereskedelmi törvény

Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről:

Az Eker. törvényben elsősorban arról kaphatunk bővebb információt, hogy mely tevékenységek minősülnek elektronikus kereskedelmi szolgáltatásnak (pl. webshopok üzemeltetése), ilyen esetben milyen tájékoztatási kötelezettsége van az e-kereskedelmi szolgáltatónak (azaz az adott webshop-nak).

DM szempontból az Eker. törvény kiegészíti a Reklámtörvény elektronikus DM tevékenységre vonatkozó szabályait, és meghatározza, hogy az előzetes hozzájárulás az eDM-ek kiküldéséhez nem szerezhető be elektronikus úton (azaz pl. egy e-mailben vagy SMS-ben).

🔗 közvetlen hivatkozás

Postai DM-re vonatkozó jogszabályok

1992. évi LXVI. törvény

Törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról:

A jelen törvény elsősorban – a törvényben – meghatározott személyek személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás szabályait rendezi (pl. kiknek az adatait kell nyilvántartani, pontosan milyen adatok szerepelnek a nyilvántartásban, milyen állami vagy önkormányzati szervezet tartja nyilván ezen adatokat, stb.)

A postai DM tevékenységhez annyiban kapcsolódik a jelen törvény, hogy ez a személyi- és lakcímnyilvántartó nyilvánosan elérhető, és a reklámozók kikérhetnek név- és lakcímadatokat ezen nyilvántartásból annak érdekében, hogy címzett postai reklámüzeneteket küldjenek. A jelen törvény mindazonáltal arról is rendelkezik, hogy bárki jogosult titkosítani a lakcímnyilvántartóban szereplő adatait, azaz megtiltani, hogy az ő adatait ilyen reklámozás céljából kiadják vállalkozások részére.

🔗 közvetlen hivatkozás
1995. évi CXIX. törvény

Törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről:

A jelen jogszabály a postai DM tevékenységhez azáltal kapcsolódik, hogy ez a törvény a név-és lakcímadatok különböző célokból történő kezelésre ad jogalapot, köztük a közvetlen üzletszerzésre (azaz a direkt marketing tevékenységre) is.

DM szempontból a jelen törvény arról ad bővebb információt, hogy milyen forrásokból gyűjthetőek név és lakcímadatok, annak érdekében, hogy ezekre postai címzett reklámüzenetek kerüljenek kiküldésre (miről kell tájékoztatást kapnunk egy postai DM-ben, mikor kellhet az adatkezelési hozzájárulásunk postai DM-ek fogadásához stb.).

🔗 közvetlen hivatkozás
2003. évi CI. törvény, 79/2004. (IV. 19.) kormány rendelet

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, és a Magyar Posta üzletszabályzata:

A jelen pontban írt jogszabályok, illetve üzletszabályzatok tartalmazzák azokat a technikai előírásokat, hogy egy postai DM levélnek hogyan kell kinéznie (mekkora méretű lehet), milyen információkat kell feltüntetni a levélen, hány darabot szükséges kiküldeni stb.

🔗 közvetlen hivatkozás

Telemarketingre vonatkozó jobszabályok

2003. évi C. törvény

Törvény az elektronikus hírközlésről:

A jelen törvény bár igen terjedelmes hosszúságú, annak csak egy kis része vonatkozik konkrétan a telefonos megkeresésekre, és alapvetően csak azt rögzíti a törvény, hogy a telefonos élőbeszédes megkereséshez a hívott fél előzetes hozzájárulása nem szükséges, ugyanakkor azzal a személlyel tilos ilyen kapcsolatot kezdeményezni, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni. Más szabályok vonatkoznak azonban az automatizált hívórendszerekkel történő kapcsolatfelvételre. A kapcsolatfelvételnek ez a módja ugyanis csak akkor megengedett, ha ehhez a megkeresett személy előzetesen hozzájárult.

A telemarketingre vonatkozóan az egyéb jogszabályokból vezethetőek le bizonyos előírások, illetve a DIMSZ etikai kódexe is tartalmaz a telemarketing tevékenységre vonatkozó elvárásokat és szabályokat.

🔗 közvetlen hivatkozás

Termékspecifikus jogszabályok

Gyógyszerreklámok esetén figyelembe veendő speciális jogszabályok
  1. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
  2. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet
🔗 közvetlen hivatkozás