Jogszabályok / Általánosan alkalmazandó jogszabályok

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos alapvető rendelkezések a jelen – elfogadása óta többször módosított – fogyasztóvédelmi törvényben kerültek kifejtésre. Itt találhatsz meg olyan alapvető fogalmakat, mint a fogyasztó, a gyártó, a forgalmazó, eladási ár és egységár, termék, illetve szolgáltatás, amely definíciókra az egyéb fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok is gyakran hivatkoznak. Az Fgytv. rendezi a termékek és szolgáltatások árának feltüntetésével kapcsolatos részletszabályokat is.

Fontos része a törvénynek a fogyasztói jogok érvényesítésére vonatkozó előírások. Itt részletesen olvashatsz arról, hogy a vállalkozásoknak milyen kötelezettségeik vannak az esetleges fogyasztói panaszok kezelése kapcsán, milyen tájékoztatást kell adniuk, illetve milyen jellegű ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk.

A fentieken kívül az Fgytv. foglalja össze a fogyasztóvédelmi békéltető testületekre, valamint azok eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat (melyik békéltető testület jogosult eljárni, hova kell benyújtani a kérelmet, mennyi ideig tart az eljárás, milyen eredménnyel zárulhat a békéltetés stb.).

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról:

A jelen törvény az Európai Uniós jogharmonizáció következtében született, és átültette a magyar jogrendszerbe mindazon alapvető előírásokat, amelyek közösségi szinten születtek a fogyasztóvédelem területén.

Az Fttv. általánosságban meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján egy kereskedelmi kommunikáció tisztességtelennek minősülhet, és megalapozhatja a fogyasztóvédelmi hatóság illetve a Gazdasági Versenyhivatal eljárását. Ilyenek elsősorban azok a kereskedelmi kommunikációk, gyakorlatok, amelyek alkalmasak a fogyasztói magatartás torzítására (azaz olyan döntések meghozatalára késztetik a fogyasztókat, amelyeket egyébként – a megtévesztés, elhallgatatás vagy agresszív kereskedelmi gyakorlat nélkül – nem hoztak volna meg).

A törvény melléklete tartalmaz egy ún. feketelistát is, amely olyan tiltott kereskedelmi gyakorlatokat sorol fel, amelyeket a hatóságnak mérlegelés nélkül jogsértőnek kell tekintenie (pl. gyógyhatás hamis állítása, ingyenesség hamis állítása, piramis-játékok reklámozása stb.)

Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól:

A Reklámtörvényben találhatsz arra vonatkozó részletszabályokat, hogy milyen típusú reklámok tilosak általában (pl. kiskorúak védelme érdekében), mely termékek reklámozása tiltott teljes mértékben Magyarországon (pl. dohánytermékek), mely termékek reklámozhatóak csak bizonyos feltételekkel (pl. alkohol termékek), és egyáltalán mit értünk reklám alatt, továbbá milyen hatóságok járnak el az egyes reklámjogi előírások megsértése kapcsán.

A fentieken kívül a Reklámtörvény határozza meg a legalapvetőbb szabályokat mind az elektronikus, mind a postai direkt marketing tevékenység területén, így különösen, hogy mikor kell előzetes hozzájárulás a címzett reklámüzenetek kiküldéséhez, milyen formában kell biztosítani a címzett reklámok visszamondásának lehetőségét stb.

A DM tevékenységre egyebekben – attól függően, hogy elektronikus úton küldött reklámüzenetről, postai címzett reklámról vagy telefonos megkeresésről van szó – az alábbiakban írt különböző törvények tartalmaznak még további részletszabályokat.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet:

Az általánosan alkalmazandó jogszabályok között mindenképpen szükséges megemlíteni a hatályos Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szavatossággal, illetve jótállással kapcsolatos egyéb rendeleteket.

A Ptk. hibás teljesítési rendelkezései között szerepelnek az érvényesíthető szavatossági igények típusai (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás a szerződéstől), ezen igények sorrendje, valamint az igényérvényesítési határidők.

A címben említett kormányrendelet a kötelező jótállásról azon termékek (elsősorban műszaki cikkek) felsorolását tartalmazza, amely esetekben a vállalkozások kötelezően 1 éves időtartamú jótállást (más néven garanciát) kell, hogy vállaljanak. Jótállás esetén nem kell bizonyítanunk, hogy hibásan teljesített a vállalkozás, elegendő, ha a hiba felismerését követően haladéktalanul jelezzük a kijavítási, kicserélési igényünket, vagy amennyiben ezekre már nincsen lehetőség árleszállítást kérhetünk, vagy akár elállhatunk a szerződéstől, ha már nem áll érdekünkben a teljesítés. Az egy évnél rövidebb jótállási időtartam ezen termékek esetén érvénytelen.

A címben jelölt GKM rendelet a fogyasztó által érvényesített minőségi kifogások jegyzőkönyvbe foglalását, és a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit határozza meg. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a szavatossági igényérvényesítések megfelelő dokumentálásához.

Kormány rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól:

A rendelet 2014. június 13-án lépett hatályba, és felváltotta a korábbi üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendeletet és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendeletet.

A rendelet szabályait kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás között megkötött szerződésekre kell alkalmazni, tehát a vállalkozások egymás közötti szerződéseire nem irányadóak a rendelkezései.

Az fogyasztói szerződések általános szabályain felül az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti fogyasztói szerződésekre állapít meg speciális szabályokat a vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége, a szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények, valamint a fogyasztót megillető elállási (felmondási) jog tekintetében.

A rendelet meghatározza, hogy a vállalkozásnak miről és hogyan kell a fogyasztót szerződéskötést megelőzően tájékoztatni. A garancia és a jótállás egyértelműsítése érdekében mintatájékoztatót is tartalmaz a jogszabály.