A reklámadó alanya az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője, „aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi” (2008. évi XLVIII. törvény).
A fenti fogalom meghatározás nem ad egyértelmű választ arra, hogy a honlapok, illetve a Facebook esetében ki minősül a reklám közzétevőjének – (i) a hirdetéskiszolgáló (pl. reklámügynökség), aki döntési jogosultsággal és felelősséggel bír arra nézve, hogy az adott internetes oldalon milyen tartalom, így például milyen reklám jelenjék meg, vagy (ii) a honlap üzemeltetője, aki csupán a reklámfelület bérbeadója – így fenti a kérdésekben állásfoglalást kértünk az adóhatóságtól.
Az adóhatóság állásfoglalása egyértelműen meghatározza, hogy a honlapok esetében az üzemeltetők minősülnek közzétevőnek, és nem a hirdetéskiszolgálók, akik az adott honlapra kihelyezik a hirdetéseket. Ugyan ezt az álláspontot foglalja el az adóhatóság a Facebook hirdetések kapcsán is, tehát ilyen esetekben is a hirdetéskiszolgálókat fogja megrendelőnek tekinteni az adóhatóság, míg a reklámok közzétevőjének a honlapok üzemeltetői fognak minősülni.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti kérdésben a Ratv. rendelkezéseinek értelmezésére jogosult Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eltérő állásponton helyezkedik el. Ilyen esetben az NGM állásfoglalása szerint nem a honlap üzemeltetője a reklám közzétevője, hanem a felületet bérlő és a hirdetést ténylegesen közzétevő hirdetéskiszolgáló, tekintettel arra, hogy az üzemeltetőnek semmilyen ráhatása nincs a hirdetésszolgáltató által bérelt felület vonatkozásában a reklám-közzétételi tevékenységre.
