Ha a reklám valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru valamely lényeges tulajdonsága tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
Ha valótlan információt közölsz vagy valósat, de azt olyan módon, hogy abból a valóságtól eltérő következtetést vonhat le a fogyasztó, akkor az megtévesztő, és ezért tilos.
A megtévesztés mulasztással is megvalósulhat, így például, ha valamely lényeges információs nem közölsz a reklámban, vagy ha azt elrejted, homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon közlöd.
Fontos a reklámok értékelése során, hogy nem az számít, hogy ténylegesen megtévesztetted-e a fogyasztókat, hanem, hogy a reklám alkalmas-e a megtévesztésre. Elegendő tehát a megtévesztés lehetőségének fennállása.
A szabályozás célja, hogy a fogyasztó kellő információk birtokában dönthessen arról, hogy megvásárol-e egy terméket, igénybe vesz-e egy szolgáltatást.
Tipikus megtévesztés:
- eltérő nyereménytárgy kommunikálása (pl. vásárlási utalvány a nyeremény, miközben a reklámban készpénzt hirdetsz);
- valamely részvételi, igénybe vételi feltétel elhallgatása;
- ingyenesség állítása, miközben az csak bizonyos feltételek esetén érhető el;
- akció, nyereményjáték időtartamának elhallgatása.
