A szerző vagyoni jogának korlátozását jelenti a szabad felhasználás, tehát díjtalan. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a már nyilvánosságra hozott művek tekintetében a törvényben kimerítő jelleggel meghatározott módokon és meghatározott célokra lehet felhasználni a műveket. Azonban a szabad felhasználás nem irányulhat haszonszerzésre.
Ezek a következőek:
- idézés (a forrás valamint a szerző nevének pontos megjelölésével);
- átvétel (például egy kép, egy rövid filmrészlet vagy iparművészeti alkotás képének bemutatása egy iskolai oktatás céljából vagy tudományos kutatás keretében) ;
- természetes személy magáncélú másolat készítése (azonban nem tartozik ebbe a körbe az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.);
- politikai beszéd vagy egy nyilvánosan tartott előadás tájékoztatás céljára való felhasználása (azonban ha egy politikusnak a beszédeit vagy egy professzor előadásaiból készülne egy könyv ahhoz már szükséges az adott személy hozzájárulása is);
- napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők kivétel, ha a felhasználást megtiltotta a szerző;
- Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható (tehát a televízióban a híradó műsorában a díszlet lehet a Parlament vagy egy kulturális műsorban egy múzeum anélkül, hogy ezek felhasználásához bárki engedélye szükséges lenne);
- amennyiben egy előadás jövedelemszerzést még közvetve sem szolgálja, valamint azt az előadók sem részesülnek díjazásban a művek előadhatóak a törvényben meghatározott célokból például iskolai oktatás vagy magánhasználtra vagy vallási közösségek vallásos szertartásain.
