Jogszabályok / Postai DM-re vonatkozó jogszabályok

Törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról:

A jelen törvény elsősorban – a törvényben – meghatározott személyek személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás szabályait rendezi (pl. kiknek az adatait kell nyilvántartani, pontosan milyen adatok szerepelnek a nyilvántartásban, milyen állami vagy önkormányzati szervezet tartja nyilván ezen adatokat, stb.)

A postai DM tevékenységhez annyiban kapcsolódik a jelen törvény, hogy ez a személyi- és lakcímnyilvántartó nyilvánosan elérhető, és a reklámozók kikérhetnek név- és lakcímadatokat ezen nyilvántartásból annak érdekében, hogy címzett postai reklámüzeneteket küldjenek. A jelen törvény mindazonáltal arról is rendelkezik, hogy bárki jogosult titkosítani a lakcímnyilvántartóban szereplő adatait, azaz megtiltani, hogy az ő adatait ilyen reklámozás céljából kiadják vállalkozások részére.

Törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről:

A jelen jogszabály a postai DM tevékenységhez azáltal kapcsolódik, hogy ez a törvény a név-és lakcímadatok különböző célokból történő kezelésre ad jogalapot, köztük a közvetlen üzletszerzésre (azaz a direkt marketing tevékenységre) is.

DM szempontból a jelen törvény arról ad bővebb információt, hogy milyen forrásokból gyűjthetőek név és lakcímadatok, annak érdekében, hogy ezekre postai címzett reklámüzenetek kerüljenek kiküldésre (miről kell tájékoztatást kapnunk egy postai DM-ben, mikor kellhet az adatkezelési hozzájárulásunk postai DM-ek fogadásához stb.).

A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII.4.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 2013. január 1-jén lépett hatályba.

A Kormányrendeletben olvashatsz arról, hogy a postai küldeményeknek milyen adatokat kell tartalmaznia (címzett neve, elnevezése; a küldemény rendeltetési helye; közterületi cím; címhely irányítószáma, egyetemes postai szolgáltatás keretében külföldre címzett küldemények esetében fel kell tüntetni a rendeltetési ország nevét is), hogyan kell kézbesíteni, továbbá megtudhatod, hogyan kell eljárni akkor, ha a címzett az átvételt megtagadja.