Direkt marketing

A direkt marketingnek több fajtáját különbözteti meg jogszabály. Miért is van jelentősége a DM formának? Mert alapvetően ettől függ, hogy milyen szabályok vonatkoznak rá.

A DM jellemző formái:

• postai DM
• telemarketing
• elektronikus (főleg e-mail, sms, de ilyen a fax is, mms stb.)

Kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, legkevesebb 500 címzettnek szóló olyan postai küldemény, amely – a címzett neve, címe (és azonosító száma), valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével – azonos tartalommal rendelkezik.

A belföldi címzett reklámküldemény csak postai szolgáltató helyen adható fel, a feladás csak postai feladójegyzék kíséretében történhet.

A postai küldeményen fel kell tüntetni a következő címadatokat:

• a címzett (címzettek) neve, elnevezése,
• a küldemény rendeltetési helye (a település neve),
• címhely (az utcanév, a házszám), és ha van, a lépcsőház száma, az emelet és ajtószám,
• a címhely irányítószáma,
• amennyiben a küldemény külföldre szól, a rendeltetési ország neve.

A levélküldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges külön szolgáltatás/okra vonatkozó feljegyzések számára egy 70 mm x 100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani.

A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat.

A postai küldeményen a címzést – könyvelt küldemény esetén a feladót is – latin betűkkel, – a helyesírás szabályai szerint római számokkal írandó számok kivételével – arab számokkal, az üzletszabályzatban meghatározott módon kell olvashatóan feltüntetni.

A postai küldeményeknek (bele értve a címzett reklámokat is) az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

• a levél legkisebb mérete: 90 x 140 mm,
• három kiterjedésbeli méreteinek összege legfeljebb 900 mm, de a leghosszabb mérete legfeljebb 600 mm,
• tömege legfeljebb 2000 gramm.

Címzett reklámok esetén további feltétel, hogy a küldemény címiratának bal oldali részén a postai küldemény kategóriájának az üzletszabályzatban meghatározott jelzését jól látható módon fel kell tüntetni. (Azaz a küldemény címiratának bal oldalán “DM” feliratnak szerepelnie kell.)

A levelezőlap eltér a levélküldeményektől. A levelezőlap kartonból előállított, síkfelületű, téglalap alakú levélküldemény. A levelezőlap legkisebb mérete 90 x 140 mm, legnagyobb mérete 120 x 235 mm, mindkét esetben legfeljebb 2 mm eltéréssel.

A lemondás (megtiltás, hozzájárulás, visszavonás) lehetővé tétele érdekében a feladó köteles postai úton térítésmentesen feladható, könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesíthető címzett válaszlevelet (válaszküldeményt) helyezni a címzett reklámküldeménybe.

Válaszküldemény szolgáltatás igénybevétele esetén az ügyfél belföldi küldeményéhez – válaszadás céljából – csak a saját nevére és postafiók címére megcímzett levelet, levelezőlapot (válaszküldeményt) csatolhat. A szolgáltatás igénybevétele a Postával kötött, külön írásbeli szerződés alapján történik, melynek mellékletét képezi az ügyfél által bemutatott és a Posta által jóváhagyott, szerződő felek által szignált válaszküldemény-mintapéldány egy eredeti példánya. A Posta részére – kibocsátásonként – kell mintaküldeményt bemutatni.

Az ingyenes válaszlevél lehet tehát sima levél, vagy levelezőlap is. A levelezőlapra eltérő méret és tömeghatárok vonatkoznak.

A fenti rendelkezésből az is kiderül, hogy az ingyenes válaszboríték igénybevételéhez előzetesen egy mintaküldeményt kell küldeni a postának és szerződni is kell vele külön. Ez a külön megállapodás azért is fontos, mert, ha a feladó nem köt szerződést a postával az ingyenes válaszlevelekre (vagy egyébként nem felel meg a válaszlevél a jelen pontban írtaknak), akkor a posta csak akkor kézbesíti a címzett válaszlevelét, ha a címzett (jelen esetben már feladó) a kézbesítés díját megfizeti, és a küldemény feladási díján kívül a bérmentesítetlenségi pótdíjat (portódíjat) is megfizeti.

A válaszlevél, illetve a válasz-levelezőlap méret- és tömeghatára megegyezik a belföldi levél, illetve levelezőlap méret- és tömeghatáraival.

A válaszküldemény kialakítási feltételeit a Posta által kiadott műszaki útmutató tartalmazza. A válaszküldeményeket minden esetben a műszaki útmutatóban meghatározott paraméterek szerint kell előállítani.

A könyvelt és a díjmentesen feladott küldeménynél a küldemény címoldalán (annak bal felső sarkában) – visszakézbesítési címként – a feladó címadatait is fel kell tüntetni. Erre tekintettel javasoljuk, hogy vagy a DM-ben kerüljön sor a címzettek figyelmének felhívására, hogy a válaszlevelet csak úgy tudják visszaküldeni, ha bal felső sarokba beírják a nevüket, címüket, vagy pedig előre címezzétek meg a válaszleveleket a feladók adataival is.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az előzetes hozzájárulás beszerezhető minden olyan módon, amely alkalmas utóbb a hozzájárulás meglétének és előírt tartalmának igazolására. Mindazonáltal, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény alapján elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag az elektronikus úton küldött direkt marketing üzenetek (pl. „Iratkozzon fel hírlevelünkre!”) fogadásához történő hozzájárulás kérése. Mindezekre tekintettel tehát már az első e-mail, sms vagy bármely egyéb, elektronikus úton küldött olyan üzenet is reklámnak minősül, amellyel csak a hozzájárulást kívánja beszerezni az adott vállalkozás, és így, már ezen első üzenet sem küldhető a címzett előzetes hozzájárulása nélkül.

A fentiek alapján tehát az eDM-ek fogadásához elektronikus levélben, SMS-ben, MMS-ben, faxon, vagy más, ezekkel egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján (például azonnali üzenetküldő – instant messenger szolgáltatás útján) nem lehet hozzájárulást kérni.

A gyakorlatban többnyire a weboldalakon történő regisztráció, illetve online promóciók, továbbá webáruház szolgáltatások igénybevétele kapcsán kerülhet sor a hozzájárulások beszerzésére az erre vonatkozó megfelelő külön mező kipipálásával (amely mező nem lehet előre kipipálva).

Tekintettel arra, hogy a hatályos jogi szabályozás alapján a – nem automatizált hívórendszerrel működő – tele-marketing a postai direkt marketing tevékenységhez hasonlóan opt-out rendszerű, nincsen jogi akadálya annak, hogy a reklámozó cég telefonos megkeresés útján szerezze be az elektronikus úton küldött reklámüzenetek fogadásához az előzetes hozzájárulásokat (természetesen a tele-marketingre vonatkozó előírások betartása mellett, így különösen, hogy kizárólag a jogszerűen gyűjtött telefonszámok hívhatók). Mindazonáltal, kétség esetén a reklámküldő cég köteles bizonyítani a hozzájárulás meglétét (például rögzítés), továbbá a törvényben előírt követelmények teljesítését (pl. a hozzájárulás önkéntes, kifejezett és egyértelmű jellegét), így a szóban megadott hozzájárulás több szempontból is bizonyítási nehézségeket vethet fel, és így a gyakorlatban nem javasolt.

A hatályos Reklámtörvény a leiratkozás lehetőségét kizárólag a természetes személyek részére küldött eDM-ek kapcsán szabályozza. Ennek megfelelően, amennyiben egy természetes személy előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy egy vállalkozás eDM-eket küldjön részére, úgy biztosítani kell, hogy bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen leiratkozzon, ha szeretne. A leiratkozás lehetőségét mind postai úton (levélcím megjelölésével) mind elektronikus úton biztosítani kell, és oly módon, hogy a leiratkozó személye egyértelműen beazonosítható legyen. A leiratkozási címről és egyéb elérhetőségről a reklámüzenetben egyértelműen és szembetűnően kell tájékoztatni a címzettet. A leiratkozást követően az adott személy valamennyi adatát haladéktalanul törölni kell az adatbázisból.

A vonatkozó jogszabályok arról nem rendelkeznek részletesen, hogy az elektronikus úton történő leiratkozás biztosítása során elegendő-e egy e-mail cím megadása, amelyre a címzett írhat egy leiratkozási kérelmet, vagy szükséges egy link beszúrása, amelyre kattintva a leiratkozás automatikusan megtörténik. Mindazonáltal, a törvény által írt „korlátozás és indokolás nélküli leiratkozásból” kiindulva javasolt, hogy a reklámüzenetet küldő cég oly módon biztosítsa a leiratkozás lehetőségét, amely a legkevesebb utánjárást vagy egyéb cselekményt keletkeztet a címzett oldalán (azaz javasolt a legegyszerűbb, linkre kattintási megoldás).

A hatályos jogi szabályozás arra vonatkozóan nem tartalmaz szabályokat, hogy a cégeknek küldött DM üzenetek során hogyan kell biztosítani a leiratkozás lehetőségét (tekintettel arra, hogy ilyen esetben előzetes hozzájárulás beszerzése sem szükséges), azonban a tisztességes üzleti magatartás követelményéből kiindulva mindenképpen ajánlott a leiratkozási lehetőség biztosítása cégek esetén is.

Telefonos megkeresés, illetve postai címzett reklám esetén a törvény lehetővé teszi, hogy külön előzetes engedély nélkül is megkeressünk személyeket. Ilyenkor szigorú feltételei vannak, hogy milyen nyilvános adatbázisokból lehet telefonszám vagy lakcím adatbázist építeni, illetve milyen feltételekkel. Tele-marketing esetén feltétel, hogy élőbeszédes megkeresés legyen, és ne emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszeren keresztül történő (ez utóbbi esetben ugyanis kell a címzett előzetes hozzájárulása). Amennyiben tehát az adatbázis építés megfelel a feltételeknek, úgy elvileg jogszerűen kereshetünk meg természetes személyeket telefonon és postai levélben, még akkor is, ha ehhez nem adták előzetes hozzájárulásukat.

Bárkinek joga van arra, hogy a telefonszámát titkosítsa, vagy a nyilvános lakcím adatbázis kapcsán úgy nyilatkozzon, hogy az ő lakcím adatait nem használhatják fel direkt marketing megkeresés céljából történő adatbázis építéshez. Ilyen esetben tehát nem küldhetünk postai címzett reklámüzenetet, illetve – titkosított telefonszám esetén – telefonos megkeresést sem ezen személyek részére.

Ha nem titkosította az illető a számát, vagy egyébként a lakcíme kapcsán nem tiltotta meg a megkeresést, úgy természetesen bármikor lehetősége van arra, hogy jelezze azt a szándékát, hogy a jövőben nem szeretné, ha ismételten megkeresnék (akár telefonon, akár postai levélben).

Fontos kiemelni, hogy amennyiben elektronikus úton (e-mail, sms, mms stb.) történik a megkeresés, úgy ehhez mindig meg kell történnie az előzetes hozzájárulás beszerzésének is. Azaz e-mail megkeresés esetén az egyetlen jogszerű módja az adatok kezelésének, ha az érintettek önként megadják az e-mail címüket, és engedélyt adnak rá, hogy az adott cég a részükre reklámüzenetet küldjön.

Az e-mailen vagy sms-ben érkező reklámüzenet végén mindig célszerű egy olyan jogi szöveget feltüntetni, amely megfelelő tájékoztatást nyújt arról, hogy az adatok honnan kerültek a feladó birtokába, azaz, mikor és hogyan szerezték be a címzett hozzájárulását a megkereséshez. Fontos, hogy a jogi szövegben szerepelnie kell egy e-mail elérhetőségnek/leiratkozási linknek és egy postacímnek is, amelyen jelezheti a címzett a leiratkozási szándékát.

Igen, tekintettel arra, hogy a hatályos jogi szabályozás a hozzájárulások beszerzése kapcsán általában elektronikus levelezésről vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján küldött üzenetről rendelkezik, és így a Facebook sem kivétel ezen szabályozás alól. Ezen túlmenően a Facebook felületén keresztül megvalósított reklámozás esetén a Facebook által előírt reklámozási és adatvédelmi irányelveket is figyelembe kell venni.

Tekintettel arra, hogy a telefonos megkereséshez nem szükséges előzetes hozzájárulás (kivéve azokhoz, amelyek automatizált hívórendszerrel működnek), így – amennyiben nem titkosított a telefonszám, illetve nincs mellette jelzés, hogy direkt marketing célú megkereséseket nem kíván az illető, akkor telefonon megkereshető ajánlatokkal, reklámokkal. Természetesen amennyiben később jelzi, hogy a jövőben ilyen megkeresést nem szeretne, úgy az adott cég nem keresheti meg őt a jövőben.

Bármely szolgáltatás nyújtásához csak olyan személyes adatok megadását lehet kérni az érintettektől, amelyek feltétlenül szükségesek az annak nyújtásához. Erre figyelemmel nem lehet a szolgáltatás vagy előny nyújtásának feltételévé tenni olyan személyes adat megadását vagy további (pl. direkt marketing) adatkezelési célból történő felhasználáshoz történő hozzájárulást, amely nem szükséges az érintett által igénybevett szolgáltatás teljesítéséhez.

Választási lehetőséget kell biztosítani, hogy a hírlevélre nem feliratkozók is egyenlő feltételekkel érhessék el azon szolgáltatást, amelyhez a hírlevélre történő feliratkozás nem feltétlenül szükséges.

A hírlevélre feliratkozóknak juttatott előny nem korlátozhatja a hozzájárulás visszavonását, és nem okozhat leiratkozás esetén hátrányt (az előny elvesztését vagy fizetési, költségtérítési kötelezettséget) az érintettnek.

A leiratkozás lehetőségét minden hírlevélben biztosítani kell a feliratkozáshoz hasonló módon, és az semmiképpen sem lehet terhesebb vagy bonyolultabb, mint a feliratkozás.

Bár opt-out jellegű a szabályozás, azonban azt meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, hogy milyen adatbázisokból gyűjthetőek név és lakcím adatok, amelyekre előzetes DM hozzájárulás nélkül küldhetőek postai DM-ek. Tehát nem lehet bármilyen, a vállalkozás tudomására jutó lakcímre postai DM-et küldeni (pl. Facebook-on vagy egyébként az interneten bárhol megjelenített lakcímekre).

1. Nyilvános adatbázisok: Alapvetően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott nyilvános lakcím adatbázisból gyűjthetőek nevek és lakcímek, kivéve, ha valaki megtiltotta az adatainak kiadását. A jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban – így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék – szereplő név és lakcímadat is gyűjthető, feltéve, ha az adatgyűjtéskor (vagy az adategyeztetéskor) az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról. Így pl. egy telefonszolgáltató által vezetett telefonkönyvből is gyűjthetőek adatok, de csak akkor, ha a telefonszolgáltató felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy ő kiadhatja DM célból az adatokat, és, ha valaki ezt nem szeretné, akkor letilthatja az adatai kiadását. Ha valakinek „paragrafus” jel, vagy egyéb jel szerepel a neve mellett, vagy egyébként megtiltotta, hogy az ő adatait a direkt marketing célból kiadják, vagy gyűjtsék, úgy az ő részére postai DM nem küldhető. Ha nyilvános lakcím adatbázisból gyűjtünk név és lakcím adatot, a postai DM levélben – előzetes hozzájárulás hiányában – az 1995. évi CXIX. törvényt kell megjelölni, mint jogalap (így adatforrásként nem azt állítjuk, hogy a jelen levél kiküldése a XY cég részére adott hozzájárulásán alapul, hanem a törvényen).
2. Ügyfélkapcsolat: Amennyiben egy ügyfél a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta a lakcím adatát (pl. a vásárolt termékkel összefüggő kapcsolattartás, számlázás céljából), úgy ez önmagában még nem jelenti azt, hogy küldhető részére postai DM üzenet. Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az adott személy a lakcím adat szolgáltatásakor a postai DM fogadásához is kifejezetten hozzájárult. Azaz ügyfélnyilvántartásból származó lakcím adat esetén a postai DM küldéséhez is szükséges az előzetes – adatkezelési – hozzájárulás, azaz annak engedélyezése az ügyfél részéről, hogy az adott vállalkozás ilyen célból is kezelje az ő adatait.
3. Más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől átvehetőek név-és lakcímadatok, amennyiben az érintett (azaz, aki az adatbázisban szerepel) az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg (tehát az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell, hogy az adataik átadásra kerülnek más vállalkozás részére, és, hogy ezt nem kifogásolják-e).

Elektronikus úton, természetes személynek küldött reklámüzeneteknél (sms, e-mail, FB üzenet) az előzetes, egyértelmű, kifejezett hozzájárulás szükséges, azaz a rendszer opt-in jellegű.

A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a hozzájáruló nevét és azon adatok körét, amelyek kezeléséhez hozzájárult, valamint, hogy önkéntes a hozzájárulás, és a megfelelő tájékoztatás birtokában adja.

A postai DM levél esetén opt-out jellegről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a megkeresés a feltételek betartásával kiküldhető, és a címzettnek kell jelezni, ha a jövőben nem kíván hasonló megkeresést kapni.

Legyen szó azonban akár postai, akár elektronikus levélről, annak minden esetben tartalmaznia kell a korlátozás és indokolás nélküli, ingyenes leiratkozási lehetőséget (akár linkre kattintva, akár e-mail cím megadásával, amelyre írhat leiratkozó levelet a címzett), továbbá postai címet is meg kell adni. A leiratkozást úgy kell biztosítani, hogy a leiratkozó személye beazonosítható legyen.

Céges eDM-ek esetén nem kell ugyan előzetes hozzájárulás, de a tisztességes üzleti magatartás alapján szükséges a leiratkozási lehetőség biztosítása.

Abban az esetben, ha bírósághoz fordul adatkezelési jogsérelem miatt, és a bíróság megállapítja a jogsértést, úgy erre irányuló kérelem esetén a törvény alapján lehetőség nyílik sérelemdíj, illetve kártérítés megállapítására. Kártérítési igény esetén a kár bekövetkezését, valamint annak összegét a sérelmet szenvedett félnek kell bizonyítani. A kár mértéke mindig az adott helyzettől függ, azaz attól, hogy mekkora jogsérelem érte az érintetett.

Az adatkezelő mentesülhet a felelősség alól (azaz nem kell kártérítést fizetnie), ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ezen kívül – amennyiben bármilyen mértékben az érintett (aki a jogsértést elszenvedte) szándékosan járt el vagy súlyosan gondatlanul, és a kár bekövetkezése részben vagy egészben erre vezethető vissza, úgy a kárnak ezt a részét az adatkezelő nem köteles megtéríteni.

Tekintettel arra, hogy a postai DM szabályozás esetén a vonatkozó jogszabály meghatározza azokat az adatbázisokat, ahonnan postai DM tevékenység céljából lakcím adatok gyűjthetőek, – az opt-out rendszertől függetlenül – nem lehet bármilyen, a vállalkozás tudomására jutó lakcímre postai DM-et küldeni. Ennek megfelelően, amennyiben egy ügyfél a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta a lakcím adatát pl. a vásárolt termékkel összefüggő kapcsolattartás céljából, úgy ez önmagában még nem jelenti azt, hogy küldhető részére postai DM üzenet, még mellékelt lemondó válaszlevéllel együtt sem. Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az adott személy a lakcím adat szolgáltatásakor a postai, illetve egyéb DM fogadásához is kifejezetten hozzájárult. Azaz a nem megfelelő nyilvántartásból származó lakcím adat esetén a postai DM küldéséhez is szükséges az előzetes hozzájárulás, azaz annak engedélyezése az ügyfél részéről, hogy az adott vállalkozás ilyen célból is kezelje az ő adatait.

Tekintettel arra, hogy a Reklámtörvény alapján a hozzájárulásnak előzetesnek, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie, pusztán annak ténye, hogy egy adott személy egy közösségi weboldalon, internetes fórumon, blog szövegben, apróhirdetésben stb. közzéteszi valamely elektronikus elérhetőségét, még nem tekinthető a hatályos Reklámtörvényben megkövetelt előzetes hozzájárulásnak. Mindezekre tekintettel az ilyen elérhetőségekre küldött címzett reklámüzenet a hatályos jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, és ezért ilyen formában nem megengedett.

Fontos kiemelni, hogy a fenti előírás nem vonatkozik a jogi személyek által közzétett elérhetőségekre küldött elektronikus hirdetésekre. Azaz a nem természetes személyek (vállalkozások, egyesületek, intézmények stb.) – központi, kapcsolattartás céljából nyilvános helyen (cégnyilvántartásban, weboldalon stb.) feltüntetett – elektronikus elérhetőségére előzetes hozzájárulás nélkül is küldhető címzett reklámüzenet. A Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság tájékoztatója szerint ezen, központi kapcsolattartásra feltüntetett elérhetőségek többnyire info@ kezdetű e-mail cím. Mindazonáltal ezen e-mail címekre küldött üzenetek esetén is nagy körültekintéssel kell eljárni, ugyanis amennyiben az info@ kezdetű elérhetőség adott esetben egyetlen természetes személyt jelöl (pl. egyéni vállalkozót), úgy a részére küldött üzenet esetén is szükséges az előzetes hozzájárulás. Erre tekintettel minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott központi elérhetőség nagy valószínűséggel több személyhez kapcsolódik, és nem kizárólag egy személyhez.

A fentiekkel összefüggésben fontos kiemelni továbbá, hogy amennyiben egy természetes személy a gazdasági, vállalkozási tevékenységével összefüggésben tesz közzé e-mail elérhetőséget (pl. xy@cegnev.hu), ezen e-mail címre sem küldhető elektronikus reklámüzenet az adott személy előzetes hozzájárulása nélkül, ugyanis a direkt marketing szabályozás nem abból a szempontból tesz különbséget a hozzájárulás követelménye tekintetében, hogy egy adott személy a gazdasági tevékenysége körében kap-e reklámüzenetet, vagy mint magánszemély, hanem a természetes személynek szóló, illetve cégnek szóló üzenetek között. Így, amennyiben egy adott elérhetőség feltehetően kizárólag egyetlen természetes személyhez köthető, akkor az előzetes hozzájárulás beszerzése nem mellőzhető.

Az opt-out a gyakorlatban annyit jelent, hogy amikor előfizetői szerződést kötünk a telefonszolgáltatónkkal, tájékoztatást kapunk a letiltás jogáról. Ha ezzel nem élünk sem akkor, sem később, akkor jogszerűen hívhat fel minket a hirdető. Később a hirdetőnél is jelezhetjük, hogy nem kérünk az adott hirdetőtől reklámot fogadni. Egyebekben a telefonszolgáltatónknál jelezhetjük, hogy titkosítsa a számunkat annak érdekében, hogy semmilyen hirdetőtől ne tudjunk reklámot kapni.

A papír alapú és elektronikus telefonkönyvekben a telefonszám mellett egy § jel vagy más megjelölés jelzi azt, ha valaki letiltotta a direkt marketing megkeresést.

Itt érdemes megjegyezni, hogy álláspontunk szerint az opt-out csak ahhoz enged hozzájárulást, hogy az adott reklámozó felkeressen 1-1 személyt a nyilvános adatbázisból, azaz a telefonkönyvből (akinek nincs a neve mellett paragrafus jel), és aki nem tiltotta le, hogy reklámot fogadjon. Az adatkezelés szempontjából is megadta a hozzájárulását, hogy a reklámozó őt felkeresse az ajánlatával (ráutaló magatartással adott hozzájárulást az adatkezeléshez), DE ez az adatkezelési hozzájárulás arra nem terjed ki, hogy az adatait adatbázisba építsük, eladjuk, azaz üzletszerűen felhasználjuk. Ilyen adatbázisok nem építhetők.

A hatósági eljárások esetén (akár az adatvédelmi hatóság jár el, akár a médiahatóság), végső soron bírság szabható ki. A közigazgatási bírság összege NAIH eljárás esetén legfeljebb 10.000.0000 EUR, illetve 20.000.000 EUR összegig terjedhet, NMHH eljárás esetén 50 ezer Ft-tól 500 ezer Ft-ig.

A NAIH a panaszos kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. A hatósági eljárás végén bírságot szabhat ki,   figyelmeztetheti a céget, elmarasztalhatja, utasíthatja, vagy korlátozhatja az adatkezelést. Ezeken kívül kötelezheti a céget az adatok helyesbítésére, törlésére stb. attól függően, hogy milyen tárgyú volt a panasz.

A NAIH a panasz alapján – amennyiben azt nem utasítja el és a hatósági eljárás megindítása nem kötelező –, vizsgálatot indíthat. A vizsgálat során felvilágosítást kérhet az adott cégtől, vizsgálódhat az adott cégnél, iratokba betekinthet. A vizsgálat során, amennyiben megalapozottnak tartja a jogsérelem fennállását, felszólíthatja a céget a sérelem megszüntetésére. Amennyiben a cég nem tesz eleget a hatóság kérelmének, úgy a hatóság további intézkedésekről dönthet. Így dönthet úgy, hogy egy jelentéssel lezárja a vizsgálatot. A jelentés nyilvános, és tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A NAIH jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

Az NMHH a fentiekben írtakhoz hasonlóan jár el. Hatósági eljárást folytat le, amelynek végén kötelezheti az adott céget a jogsértés megszüntetésére, továbbá bírságot is kiszabhat, amelynek mértékét az eset összes körülményeire tekintettel mérlegeli.

Amennyiben bíróság elé kerül az ügy, úgy a bíróság megállapíthatja a jogsértést, szintén kötelezheti az adatkezelőt a jogsértő helyzet megállapítására, és amennyiben az érintett kártérítési összeget is érvényesített, úgy a bíróság ennek megfizetésére is kötelezetheti a jogsértő adatkezelőt.

• Ki a hívó fél?
• Reklámhívásról van szó
• Letiltás joga
• Adatkezelési tájékoztatás
• Beszélgetés rögzítésének ténye, ha erre sor kerül

Mindhárom megkeresési forma (telefon, e-mail, postai levél) esetén igaz az, hogy a megkereső félnek megfelelő tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy ki a megkereső fél, illetve, hogy a személyes adatainkat milyen forrásból szerezték meg.

Amennyiben törvény alapján kötelező az előzetes hozzájárulás a megkereséshez (így pl. e-mail esetén), úgy a megadott hozzájárulás tényéről és körülményeiről kell tájékoztatást nyújtania a feladónak az adott e-mailben (jellemzően ez az e-mail végén feltüntetett jogi szöveg szokott lenni).

Amennyiben nem kötelező az előzetes hozzájárulás a megkereséshez (így telefonos, illetve postai megkeresés esetén), úgy arról kell informálni a hívott felet, illetve a címzettet, hogy pontosan milyen nyilvános adatbázisból szerezték meg az adatainkat (pl. lakcím nyilvántartó, telefonkönyv). Amennyiben egy korábbi adatszolgáltatás (pl. promóciós játékban történő részvétel) során mi adtuk meg a hozzájárulásunkat a telefonszámunk és a lakcímünk felhasználására, úgy ennek tényéről kell tájékoztatást kapnunk.

Egyebekben a tájékoztatási formára nincsen kötelező előírás. Elsősorban a tájékoztatási kérelem formájától (szóbeli, írásbeli), illetve az érintett kérésétől függhet, hogy egyszerűen telefonon keresztül adnak információt szóban, vagy e-mail-ben, illetve postai levél formájában írásban.

A törvény alapján többféle lehetőség, illetve többféle szerv szerepe is felmerülhet, akikhez jogszerűtlen megkeresés esetén lehet fordulni.

Bejelentés, panasz a hatóságoknál: Tekintettel arra, hogy a kéretlen megkeresés kapcsán egyrészről felmerülhet az adatkezelési szabályok sérelme, másrészről a reklámjogi szabályok megsértése, két hatóság eljárása is szóba jöhet. Az egyik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH vagy adatvédelmi hatóság), a másik a kéretlen reklámüzenetek kapcsán eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH vagy médiahatóság).

Az adatvédelmi hatóságnál az érintett vizsgálatot kezdeményezhet az adatkezelő intézkedése jogszerűségének vizsgálata céljából, ha az adatkezelő az érintett meghatározott jogainak érvényesítését korlátozza vagy ezen jogainak érvényesítésére irányuló kérelmét elutasítja. Ezen kívül az érintett az adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kérelmezheti, ha megítélése szerint személyes adatainak kezelése során az adatkezelő , illetve az általa megbízott adatfeldolgozó megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályt.

A kéretlen megkeresés kapcsán az adatkezelési szabályok sérelme elsősorban úgy merülhet fel, hogy amennyiben kértük, hogy többet ne keressenek meg minket e-mailen, telefonon stb., úgy az adatainkat haladéktalanul törölni kell az adatkezelő DM adatbázisából. Ha a törlés ennek ellenére nem történik meg, úgy az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése is felmerülhet. Az adatvédelmi hatósághoz tett bejelentése miatt a törvény szerint senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható (ha a bejelentő kéri, akkor a kilétét még ilyen esetben sem fedi fel a hatóság). Az adatvédelmi hatóság vizsgálata ingyenes. A NAIH főszabályként köteles kivizsgálni a bejelentést, kivéve, ha a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy a bejelentés névtelen. Egyebekben a hatóság lefolytatja a vizsgálatot, és az eredményéről értesíti a bejelentőt.

Amennyiben kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatban merül fel jogsérelem, úgy bejelentés tehető a médiahatóságnál (http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/tart/index/973/Elerhetosegek). A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, az eljárásra okot adó körülményt, a bejelentést megalapozó tényeket, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a jogsértés valószínűsíthető. A hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését. A konkrét bejelentés menetéről, a formanyomtatványról bővebb információ a médiahatóság weboldalán érhető el.

Bírósági kereset: A fentiekben a hatósági eljárásokról esett szó, azonban a hatóságokon kívül az adatkezelési jogsérelem esetén az érintett bírósághoz is fordulhat az adatkezelő ellen. A per az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt indítható meg. Az eljárás során az adatkezelőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen kezelte az adatokat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére, az adatkezelés jogszerűségének helyreállítására, illetve az érintett joga érvényesülésének biztosítására pontosan meghatározott magatartás tanúsítására kötelezi.

Az adatkezelő, illetetve az általa megbízott adatfeldolgozó az a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogaszbályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy a személyiség jog megsértésével okozott jogsérelmet az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az adatfeldolgozó mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy az általa végzett adatkezelési tevékenységek során a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettsége, valamint az adatkezelő jogszerű utasításainak betartásával járt el.

Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben az a károsult vagy a személyiségi jogi jogsérelmet szenvedő személy szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

A számgenerálással kapcsolatban felmerülő egyik probléma az, hogy a hírközlési törvény értelmében tilos közvetlen üzletszerzés céljából olyan előfizetővel kapcsolatot kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni. Ez a helyes értelmezés mellett azt jelenti, hogy az előfizető a telefonszolgáltató felé is nyilatkozhat általánosságban, hogy nem kíván ilyen jellegű kapcsolatfelvételt (ezért pl. nem is hozza nyilvánosságra a telefonszámát a bárki számára elérhető adatbázisban), amely minden reklámozóval szemben kötelező (ezt jelzi a telefonkönyvben a § jel az adott név mellett). A számgenerálás esetén így előfordulhat, hogy olyan személyek is a hívólistára kerülnek, akik korábban tiltakoztak a megkeresés ellen.

Ezen túlmenően adatvédelmi szempontból az is jogilag aggályos, hogy az így „létrehozott” telefonszámok is személyes adatok lehetnek (ha konkrét személyhez köthetők), és ebben az esetben kezelésükhöz semmilyen jogalapja nincs a reklámozónak.

További – inkább etikai jellegű – probléma, hogy az így randomizáltan megkeresett személyek esetén egyáltalán nem lehet előzetesen szűrni, hogy – pl. életkoránál vagy neménél fogva – a címzett számára mennyire releváns az adott reklámüzenet.

A jogszabály mindössze arról rendelkezik, hogy a hívó félnek egyértelműen tájékoztatnia kell a hívott személyt a nevéről és a hívás jellegéről (vagyis, hogy reklámról van szó). Ezért álláspontunk szerint ez megtörténhet már a beszélgetés során is, tehát a hívószám kijelzésére kifejezett jogszabályi kötelezettség nincs. Ezzel együtt a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a számkijelzés nélküli telemarketing hívások igen bosszantóak lehetnek a megkeresettek számára, így célszerű lehet a kérdés etikai jellegű szabályozása.

A direkt-marketing tevékenység egyik formája, alapvetően telefonos megkeresést jelent élőszóban vagy automatizált (emberi beavatkozás nélküli) hívórendszer segítségével.

Két fajtája az élőbeszédes és az automatizált hívás, melyek közt a különbségtétel azért fontos, mert az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) eltérő szabályozást fogalmaz meg a két kategóriára.

• Az élőbeszédes hívás opt-out jellegű tevékenység, azaz hívható az adott személy előzetes hozzájárulás nélkül is, kivéve, ha korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván telemarketing hívásokat fogadni.
• Míg az automatizált hívás (automatizált hívórendszer, vagy előfizetői kapcsolat létrehozására szolgáló más automatizált eszköz) opt-in, azaz kell hozzá előzetes hozzájárulás az előfizetőtől.

A Robinson-lista egy olyan lista, amely azon érintettek név- és lakcímadatait tartalmazza, akik kérték adataik kezelésének az adott célból történő megszüntetését, vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetve az adatok átvétele után a megfelelő szervnél éltek az adatletiltás jogával. A lista azt a célt szolgálja, hogy a rajta szereplők adatai ne kerülhessenek újra átvételre, átadásra vagy kapcsolatfelvételi, üzletszerzési listára. Továbbá a rajta szereplőknek reklámküldemény nem küldhető, tőlük hozzájárulás nem kérhető, kivéve, ha a tilalom csak egy meghatározott célra vonatkozik.

A tiltás egyaránt vonatkozik az e-mail, postai út, fax vagy SMS útján történő üzleti céllal való megkeresésekre. A magyarországi törvények minden direkt marketinggel foglalkozó szervezet számára kötelezően előírják Robinson-lista vezetését.